Máris kiürült a lakásfejlesztési alap

Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ŠFRB) idén 3,126 milliárd koronás keretből gazdálkodhat, azonban ebből május derekáig máris 3,19 milliárd korona összeget igényeltek a kérvényezők. A források tehát gyakorlatilag kimerültek, ezért a régiófejlesztési és építésügyi minisztérium csúcsvezetése tegnap úgy döntött, július 1-től év végéig le kell állítani a további igénylések fogadását – közölte lapunkkal Varagya Szilvia, a szaktárca szóvivője. Hozzátéve, a leállításról a kormánynak kell végleges döntést hoznia.

Az építésügyi minisztérium elképzelései szerint az év második felében nem lesz állami támogatás az önkormányzati bérlakások, a szociális jellegű objektumok építésére vagy átalakítására, továbbá a családi házak építésére. A dolog pikantériája, hogy a kormány éppen a legutóbbi, szerdai ülésén döntött az alap működéséről szóló törvény módosításáról, melynek értelmében az állam még inkább szeretné támogatni a szociális bérlakások építését. A parlament elfogadására váró dokumentum például a nonprofit szervezetek számára is lehetővé tenné, hogy bérlakás vételekor 20-30 százalékos állami támogatásban részesüljenek. Viszont a magánerős építkezések esetében kissé szűkíti a kört: a támogatott bérlakás alapterülete a jelenlegi 90 négyzetméterről 80 négyzetméterre, családi ház esetében pedig 240 négyzetméterről 200 négyzetméterre csökkenne.

Az igénylések tehát máris meghaladták az éves keret lehetőségeit, ám a képhez hozzátartozik, hogy a hét elejéig az alap csupán 357 kérvényező igényét elégítette ki, ami 597,7 millió koronás kiadást jelent. Természetesen a szaktárca az Állami Lakásfejlesztési Alap nevében intenzíven keresi a külső anyagi forrásokat, azonban egyelőre nem járt sikerrel. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) privatizációs bevételei ebben az évben nem teszik lehetővé a pénzügyi segítséget. A lakásfejlesztési alap már 2002-ben is gyorshitelre szorult; akkor az Első Kommunális Banktól (ma Dexia Bank) 1 milliárd korona hitelt vett fel, 30 éves futamidőre. Gyurovszky László építésügyi miniszter két további lehetőséget lát. Az egyik, hogy az alapon belül átcsoportosítják a pénzeszközöket, a másik, hogy átütemezik a banki hitel törlesztését. (t, s, shz)