Maradt a kisebbségi status quo

– Kioktattuk őket... Az új közoktatási törvénnyel csak a kormánypárti politikusok elégedettek, egyébként minden érintett tiltakozott ellene. ČTK-felvételAz ellenzék még tegnap is a közoktatási törvény átdolgozását kérte, vagy legalább hatályba lépésének elhalasztását. Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter szerint a halasztásnak nincs értelme, az első négy évben finomítgatják a rend?szert. Szigeti László (MKP) úgy véli, hogy a törvény elfogadásával elszalasztották a valódi reform megvalósításának esélyét. „Az új törvény centralizálja az oktatást, növeli a bürokráciát, de nem növeli az oktatás szabadságát” – jelentette ki a volt oktatásügyi miniszter. Csáky Pál pártelnök szerint azonban a koalíció hallgatott a „józan észre” és úgy módosította a jogszabályt, hogy az megőrzi a kisebbségi status quot. Csáky szerint ezért tömeges tiltakozó akciókra nem készülnek a magyar szervezetek, de nem zárta ki a helyi tiltakozásokat. A szloákórák minimális számát úgy határozták meg, hogy az „lehetővé tegye a szlovák nyelv elsajátítását”, továbbá a magyar iskolába látogató tanfelügyelőnek tudnia kell magyarul. A koalíció azonban kitartott amellett, hogy csak olyan tankönyveket használhassanak, melyeket az oktatási tárca jóváhagyott. Ez ellen tiltakozott az ellenzék és a szlovák pedagógustársadalom is, mivel ezt az oktatás korlátozásának tartják. Tatiana Rosová (SDKÚ) úgy véli, a reform csak káoszt eredményez. „Olyan javaslatokat is elfogadtak, melyek csak nehezítik a tanítók dolgát” – jelentette ki. Hasonlóan vélekedik Ferdinand Devínsky (SDKÚ) a pozsonyi Comenius Egyetem korábbi rektora is. „Ez egy katasztrófa, egy központosított rendszer, mely 1989 elé veti vissza a színvonalat” – állítja. Az ellenzék szerint az sem világos, pontosan mit fogadott el a parlament, mivel a törvényhez mintegy 300 módosítási javaslatot terjesztett be – jobbára a kor?mányoldal, melyekről 83 szavazással döntöttek. Egyeteln ellenzék javaslatot sem fogadtak el.

A közoktatási törvény elfogadása sem volt mentes ellenzéki belvillongástól. Csáky Pál, az MKP elnöke újra a KDH-t és alelnökét, Daniel Lipšicet szidta, mivel a párt nem támogatta azokat a javaslatokat, melyek a kisebbségi status quo megőrzését célozták. A KDH-s képviselők Lipšic kivételével tartózkodtak, ő nemmel szavazott. Csáky szerint a KDH álláspontja veszélyezteti az ellenzéki együttműködés megújítását. A KDH viszont állítja, most bebizonyosodott, hogy az MKP alkut kötött a Smerrel: a Lisszaboni Szerződés fejében megkapta a kért módosításokat az oktatási törvényben. (lpj, s)