Magyar–szlovák történelemkönyv

Pozsony. Másfél éven belül már nyomdába kerülhetnek a közös szlovák–magyar történelemkönyvek. A szlovák pénzügyminisztérium százezer koronát különített el a tankönyv elkészítésére, ami a két ország történészeinek együtt?működésével jönne létre.

Bár a tankönyv előkészületei még el sem kezdődtek, az már most vita tárgyát képezi a szlovák politikusok között.

Dušan Čap?lo?vič miniszterelnök-helyettes és Ján Mikolaj oktatási miniszter véleménye több ponton is eltér a tervezett dokumentummal kapcsolatban. Az iskolaügyi tárca vezetője ugyanis elutasítja, hogy a szlovák–magyar történelemről szó?ló könyvet tankönyvnek nevezzék, és a monográfiát tartja a helyes kifejezésnek. Čaplovič szerint ez csupán fogalmi probléma.

A szlovák bizottság élén a miniszterelnök-helyettes Štefan Šutajt, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének vezetőjét szeretné látni. Ján Mikolaj ezzel szemben arról tájékoztatott, hogy a bizottság vezetője Róbert Letz, a Comenius Egyetem Pedagógiai Kara Történelmi Tanszékének vezetője lett. „Hogyan lehetne Letz a bizottság vezetője, amikor még nem konzultáltak erről velem, aki a felelősséget viseli ebben az ügyben?” – méltatlankodott Čaplovič, s hozzátette: „Semmi gondom Letzcel, de a bizottság vezetőjét annak tagjai választják ki.” Letz egyébként tagja volt annak a szlovák történészekből és nyelvészekből álló csoportnak, amely nemrég aláírta a Robert Fico kormányfő történelmietlen kijelentéseit helytelenítő Dušan Kováč elleni állásfoglalást.

A két politikus nem értett egyet a Čaplovič és magyarországi kollégája, Kiss Péter között született megállapodással kapcsolatban sem, mely szerint a vitás kérdésekben mindkét fél álláspontját feltüntetik a tankönyvben. „Véleményem szerint ez nem túl logikus” – véli Mikolaj. „A marxista-leninista tankönyveken kívül nem ismerek más, történelmi jellegű szakirodalmat, ami csak egyfajta nézetet képviselne” – válaszolta Čaplovič. (sita, msz)