Lent jó a magyar–szlovák viszony

A felmérés azt is bizonyította, hogy a lakosság számára nem elsőrendű téma a két nemzet kapcsolata, nem foglalkoztatja a szlovák–magyar viszony. A kutatásban részt vett 821 felnőtt válaszadó 46,9 százalékát magyarok, 52,5 százalékát szlovákok tették ki, közülük minden második úgy véli, hogy az országos viszony konfliktusokkal terhelt.

A helyi egyöttéllés azonban a szlovákok és a magyarok is egyértelműen jónak tartják. A lakóhelyi viszonyokat a válaszadók fele az együttműködéssel jellemezte, csak 9 százalékuk tapasztalt konfliktusokat. Nem elhanyagolandó a közömbösség sem, országos szinten nagyjából minden negyedik, lakóhelyét illetően pedig minden harmadik személy véli úgy, hogy a két nemzet kapcsolatát a közömbösség jellemzi. „Mindez arról tanúskodik, hogy a magyarok enyhe többsége a két nemzet országos kapcsolatát kedvezőtlennek, a mindennapi élettérben, tehát a lakóhelyen tapasztalt viszonyokat pedig kedvezőnek ítélte” – állítja Lampl Zsuzsanna szociológus, a felmérés készítője.

Az országok közti kapcsolattal szemben a lakóhelyén mindkét nemzet döntő többsége pozitívan értékeli az együttélést, a szlovákok 94 %-a, a magyarok 95,8 %-a mondta jónak a két nemzet kapcsolatát. A lakóhelytől távolodva azonban egyre rosszabbnak tartják a viszonyt. Járási szinten azonban a túlnyomó többség – a szlovákok 90%-a, a magyarok 87%-a – még mindig elégedett a kapcsolattal. „Bár az így nyilatkozó szlovákok és magyarok részarányát tekintve nincs nagy különbség, a magyarok érzékelik inkább az együttélés járási szintű romlását, hiszen a lakóhelyi viszonyokhoz képest csaknem 10 százalékkal csökkent a pozitívan válaszolók aránya” – véli a szociológus.

Megyei szinten tovább csökken az együttélést jónak tartók aránya. A csökkenés a magyarok esetében a nagyobb mértékű, mindössze 56,4 százalékuk nem lát problémát a nemzetek közti kapcsolatokbanban. Ezzel szemben a szlovákoknak még több mint háromnegyede elégedett az együttéléssel.

A felmérés azt is mutatja, hogy a két nemzet együttélésében országos szinten jelentkező problémákat nem érzékelik napi szinten. A legfontosabb problémák kiválasztásához felkínált 19 témakörből – mindenki a három legsúlyosabbat jelölhette meg – senki sem emelte ki a szlovák–magyar együttélést, a magyar kultúra, illetve a dél-szlovákiai szlovákok kulturális életének támogatását.