Lassan emelkedő földár

Uniós tagságunk az elemzők szerint csak a feltételeit teremtette meg az ingatlanárak és a földbérleti díjak emelkedésének. A növekedés azonban korántsem lesz olyan markáns, mint azt korábban feltételezték, sőt egyes kevésbé termékeny földeknek a jövőben még csökkenhet is az értéke. Minden attól függ, mikor jelennek meg Szlovákiában a jelenleginél nagyobb számban külföldi befektetők. Manapság az ország 2,4 millió hektáros földterületének csak az elenyésző része van külföldi tőke ellenőrzése alatt; a Szlovák Földalap számításai szerint alig 20 ezer hektár. Külföldiek számára ugyan hétéves átmeneti időszakot vezettek be, amely alatt nem vehetnek nálunk földet, mindez azonban nem állja útját a külföldi tőke beáramlásának. A devizatörvény szerint ugyanis a föld hároméves folyamatos megművelése és állandó szlovákiai lakhely esetén a külföldiek is megvehetik a földet. Tájainkon eddig holland, osztrák és dán agrárvállalkozók vetették meg a lábukat. A földtulajdonosok arra számítanak, hogy példájukat hamarosan többen is követik, ami növelné a mezőgazdasági ingatlanok értékét. Jelenleg a legjobb feltételek mellett akkor sikerül túladnunk rajtuk, ha telkünkre ipari parkot vagy más nagyberuházást terveznek. A helyzet azonban a többi terület esetében is gyorsan változhat. Öt-tíz éven belül az árak akár a háromszorosukra nőhetnek. Jelenleg azonban még mindig rendkívül olcsón adják a termőföldet. Még a legdrágább csallóközi földek is, amelyeknek a négyzetméterenkénti hivatalos ára 10 korona körül mozog, ennek az összegnek a feléért cserélnek gazdát. Más a helyzet, ha a földet építési teleknek adjuk el. Ez esetben a Csallóközben négyzetméterenként 220 koronát kérnek. A legtöbb üzletet Pozsony környékén kötik, nem stagnál a piac azonban a nagyobb városokban és az idegenforgalmi központokban sem. Lanyha az érdeklődés ugyanakkor azokban a határ menti régiókban, ahol magas munkanélküliséggel küszködnek. Ott ha valaki meg szeretne válni a földjétől, csak nehezen talál rá érdeklődőt. (p, t)