Kudarc az uniós csúcson

Brüsszel. Sikertelenül ért véget szombaton az Európai Unió alkotmányának kidolgozására összehívott csúcsértekezlet Brüsszelben: a minősített többségű döntéshozatal ügyében a maratoni tárgyalások után is olyan jelentős maradt a különbség, hogy a soros olasz elnökség reménytelennek ítélte a mostani megállapodás esélyét. A tanácskozásokat a következő, jövő januárban kezdődő ír EU-elnökség alatt folytatják, de Medgyessy Péter magyar miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy a következő hat hónap alatt sikerül majd megállapodásra jutni. Bertie Ahern ír miniszterelnök közölte: március előtt nem indítják újra a tárgyalásokat. „Ma nem állapodtunk meg, de a bővítés nincs veszélyben” – nyilatkozta Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő, de egyúttal csalódását fejezte ki a kudarc miatt. „Most nehéz megmondani, kinél van a Fekete Péter” – tette hozzá. Ján Figeľ volt szlovák főtárgyaló szerint „az idő a legjobb gyógyír”, s a feleknek engedményeket kell tenniük az elfogadható megoldások keresése során. Olaszország nem akart csak azért megállapodást kierőszakolni az EU alkotmányos szerződéséről, hogy az erről tárgyaló kormányközi konferencia, az IGC az ő soros EU-elnöksége alatt érjen véget; az álláspontok közötti nagy távolságot érzékelve, jobbnak látta lezárni az IGC-t – jelentette ki Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Ugyanakkor hozzátette: az IGC-nek pozitív eredményei is voltak, hiszen az október 4-i megnyitásakor 82 rendezetlen problémáról kellett megállapodásra jutniuk a résztvevőknek, s ez azóta néhány kivétellel sikerült is. Medgyessy is kiemelte: már csak három téma maradt függőben. Azzal pedig mindenki egyetértett, hogy azokat az ügyeket, amelyekben már megállapodtak (s ezek közé tartozik a kisebbségek védelmének ügye) nem szabad újranyitni. Még mindig jobb, hogy most nem sikerült megállapodni az Európai Unió alkotmányában, mint ha ez az alkotmány rossz kompromisszum alapján jött volna létre. A legnagyobb ellentétek a minősített többségű döntések szavazati arányaival kapcsolatban mutatkoztak, ahol a frontok a tanácskozás utolsó óráira eléggé megmerevedtek. Gerhard Schröder ezért burkoltan Lengyelországot hibáztatta, sőt, a spanyolok is bírálták saját szövetségesüket, mondván: bár Madrid is ellenezte az eltérést a nizzai szerződésben megállapított arányoktól, ám ellentétben Varsóval, nem ragaszkodott körömszakadtáig álláspontjához, Lengyelország azonban jottányit sem volt hajlandó engedni. (m, s)