Korszakzáró orosz–ameriaki csúcs

Többlépcsős leszerelésReuters-felvétel A fegyverzetcsökkentési megállapodás értelmében 2012. december 31-ig mindkét atomhatalom egyenként 1700-2200 robbanófejre (a jelenlegi arzenál közel harmadára) csökkenti és erre a szintre korlátozza atomrobbanófejeinek számát. A keretszámokon belül Moszkva és Washington szabadon dönt hadászati fegyverzete összetételéről és struktúrájáról. Az orosz fél korábban szerette volna elérni azt, hogy a szerződés mondja ki a leszerelt robbanótöltetek kötelező megsemmisítését is. Végül Washington akarata érvényesült: a robbanófejeket csak részben semmisítik meg, a többit csupán a hadrendből vonják ki, és egyfajta nukleáris tartalékot képeznek belőlük.

Az új stratégiai viszonyról szóló nyilatkozat szerint a rakétavédelmi rakétarendszerek területén folytatandó együttműködés lehetőségeit is meg fogják vizsgálni a felek. A dokumentumban lezártnak nyilvánítják azt a történelmi korszakot, amikor Moszkva és Washington ellenségként tekintett egymásra. A két elnök üdvözölte Oroszország és a NATO együttműködésének magasabb szintre emelését, amiről a keddi római csúcstalálkozón írják alá a megállapodást. Moszkva és Washington az Oroszország-NATO Tanács keretében tanulmányozza annak lehetőségét, hogy gyakorlati együttműködést bontakoztasson ki egy rakétavédelmi rendszer kialakítása érdekében Európa számára. A gazdasági kapcsolatokról szóló fejezet legfontosabb pontjaként Washington kilátásba helyezte, hogy június 14-ig piacgazdasággal rendelkező államként ismeri el Oroszországot. Bush ismételten arra fogja kérni a szenátust, hogy adja meg Oroszországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét.

A közös sajtóértekezleten az egység látványos demonstrálása mellett nézetkülönbség mutatkozott a két elnök között Irán megítélésében, továbbá konkrét gazdasági ügyekben is. Bush aggodalmát hangsúlyozta az általa a „gonosz tengelyéhez” sorolt Irán és Moszkva hadiipari együttműködése miatt. Putyin szerint viszont az orosz–iráni együttműködés békés jellegű, beleértve az iráni Busherben orosz közreműködéssel befejezés alatt álló atomerőművet is, így ez az együttműködés nem teszi lehetővé a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Megjegyzése szerint az iráni rakétaprogram jórészt nyugati vállalatok „jóvoltából” fejlődik. Az orosz elnök a maga részéről Washington és Tajvan katonai együttműködésével kapcsolatban hangsúlyozta fenntartásait. Bush a támogatásáról biztosította Moszkva mielőbbi csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez, a WTO-hoz. Putyin elutasította, hogy az orosz Aeroflot amerikai Boeing repülőgépeket vásároljon, amit döntően azok magas árával, továbbá az orosz áruk amerikai piacra jutási nehézségeivel indokolt. Ironikus megjegyzése szerint ha az amerikai repülőgépipar olcsó orosz acélt és alumíniumot vásárolna, akkor termékei versenyképesebbek lennének az orosz piacon is.

Este Putyin és felesége, Ljudmilla asszony vacsorát adott az amerikai elnök és felesége, Laura asszony tiszteletére. Ma nem hivatalos keretek között Szentpétervárott folytatódik az orosz–amerikai csúcstalálkozó. (m, t)