Költhetik a pénzt a pártok

Politikusaink szerint szükség van az állami támogatásra, hogy a hatalmon levő pártokra ne nehezedjen a szponzorok nyomása. Megmarad az adományok lehetősége is. Az a párt vagy koalíció, mely a szavazatoknak legalább három százalékát megszerzi, minden egyes érvényes voksért annyi támogatást kap a büdzséből, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka volt. Korábban konkrétan meghatározott összeg, azaz szavazatonként 60 korona járt. Ha most kellene kifizetni a támogatást, akkor szavazatonként több mint a duplája, 144 korona lenne. (Ezt egyébként a választójogi norma szabályozza.) Annak a pártnak, amely pénzt kap a szavazatokért, ugyanannyit adnak a tevékenységére is. Ezenkívül a parlamentbe jutó erőknek egy-egy mandátumért jár a mindenkori átlagbér harmincszorosa; idáig egy képviselő 500 ezer koronát ért. Amelyik pártnak húsznál több honatyája vehet részt a törvényhozásban, a húsz feletti mandátumokért az átlagbér hússzorosára lesz jogosult.

Vladimír Palko belügyminiszter eredetileg a választási kampányra a jelenlegi 12 millió korona helyett legtöbb 25 milliót akart engedélyezni. Ivan Mikloš pénzügyminiszter javaslatára ez a megkötés kikerült a tervezetből. Július Brocka (KDH) a parlamentben megpróbált 50 milliós határt elfogadtatni, sikertelenül. A kampánykiadásokról szóló jelentést a választások utáni egy hónapon belül el kell juttatni a pénzügyminisztériumba, az internetre is felkerül.

A pártok szedhetnek tagsági díjat, elfogadhatnak ajándékokat – nem visszterhes teljesítés formájában is –, azonban az ötezer koronát meghaladó összegről szerződést kell kötni, százezres összegek esetében pedig közjegyző által hitelesített szerződésre van szükség. A szabálysértőket az adomány kétszeresének megfelelő összeggel büntetik. A 25 ezer korona feletti tagsági díjakról külön nyilvántartást kell vezetni.

A pártok finanszírozását figyelemmel kísérő Fair Play Szövetség szerint a politikusok indokolatlanul, nyilvános vita nélkül hagytak jóvá több pénzt maguknak. A polgári szervezet elismerte: a tegnap elfogadott norma a finanszírozás terén a jelenleginél kissé átláthatóbb és szigorúbb szabályokat tartalmaz, ám hiányzik a hatékony ellenőrzés. A gazdálkodásról szóló éves jelentéseket továbbra is a parlament elé kell terjeszteni, s ehhez független könyvvizsgálói véleményt is kell csatolni, a be nem vallott szponzorok ellen azonban továbbra sem lehet majd hatékonyan fellépni, és félő, az ellenőrzés ezután is csak formális lesz. (sz-a)

PARLAMENTI ADOK-KAPOK

Ivan Hopta szerint az új törvény állami puccsot jelent, és csak a gazdagoknak kedvez. „Kapcsoljuk le a lámpát, gyújtsunk gyertyát, mert a demokráciának nálunk befellegzett. Béke poraira! A temetés pedig február 24-én lesz, amikor Bush idejön” – mondta a törvényről folytatott vitában. u Mária Sabolová (KDH) szerint Hopta nézeteire senki sem kíváncsi, majd megkérdezte, most éppen melyik párt tagja.

„Jelenleg egyiknek sem, de hamarosan Úsvit néven újat alapítok, s az oly jó lesz, hogy még ön is belép!” – válaszolta Hopta. (sz. a.)