Képesítés honosítása csak nyelvvizsgával

Pozsony/Komárom. A parlament májusban második olvasatban fogja tárgyalni a külföldön szerzett szakképesítések honosítását szabályozó törvényt. Az oktatási miniszter javaslatát a héten tárgyalta a parlament oktatási bizottsága, és ellenzéki tagjai több kifogást fogalmaztak meg. Szerették volna átdolgozásra visszaadni a tervezetet, ám nem sikerült levetetni a napirendről. „A törvény szükségességét senki nem vitatja, hiszen szabályozza, és sok szempontból egyszerűsíti a külföldön szerzett diploma, szakképesítés hazai elismertetésének folyamatát. Ugyanakkor komoly fenntartásaink vannak az államnyelv ismeretét előíró paragrafus több pontjával szemben” – mondta Andruskó Imre, a bizottság MKP-s tagja. Az említett paragrafus kimondja, hogy a honosítást kérvényező személynek az adott foglalkozás által megkövetelt mértékében bírnia kell az államnyelvet. A nyelvismeretet háromtagú bizottság méri majd fel, részben beszélgetés, részben egy 1000 szavas szöveg elolvasása, szövegértése és egy 25–50 kérdést tartalmazó kérdőív alapján. „Nem kérdés, hogy vannak olyan foglalkozások, amelyek megkövetelik a jó nyelvismeretet, főleg azok, ahol ügyfelekkel, betegekkel kerül kapcsolatba a munkavállaló. Viszont a jogszabály valamennyi regulált foglalkozásra, azaz például az egyes iparosokra is vonatkozik. Nem biztos, hogy egy pékmesternek, villanyszerelőnek vagy egy építkezési szakmunkásnak komoly nyelvismerettel kellene rendelkeznie. A jogszabály ugyanis nagyon általánosan fogalmaz, és kizárólag a háromtagú bizottság szubjektív megítélésén múlik majd, hogy a kérvényező megfelel-e vagy sem az elvárásoknak” – magyarázta Andruskó.

Mi több, a külföldön diplomát vagy más szakképesítést szerző szlovákiai állampolgároknak a jogszabály szerint vizsgát kellene tenniük szlovák nyelvből e háromtagú bizottság előtt. A honosítás feltétele ugyanis a nyelvismeretet igazoló határozat. „A parlamenti vita során olyan módosító javaslatot készülök benyújtani, miszerint azok a személyek, akik korábban középiskolai tanulmányaik során szlovák nyelvből érettségiztek, mentesüljenek ez alól a vizsgakötelezettség alól” – árulta el Andruskó.

A törvénytervezet gesztorának számító oktatási bizottságban egyébként nem kapott elegendő támogatást a tervezet, 4:4 volt az ellenzők és a támogatók aránya, miközben két kormánypárti és egy ellenzéki honatya hiányzott az ülésről. (vkm)