Jövőre össze kell szednie magát az ellenzéknek

A határok megnyílása Mesežnikov szerint olyan esemény, mely jelentőségét tekintve hosszú ideig hatással lesz a lakosság életére, alapjait az 1998-as kormányváltás rakta le, és az azt követő évek reformpolitikája tette lehetővé megvalósulását. „Negatív eseményből több is felsorolható. A korábbi reformok eredményeinek lebontása, például az egészségbiztosítás, a nyugdíjak és a munkajog területén, ahol egyértelműen visszakozás történt. Ezek mellett említhetném az állam, a központi hatalom szerepének növelését, és az etnikai elem jelentőségének erősödését. A koalíciós pártok erős hatalmi helyzete lehetővé tette politikai irányvonaluk megvalósítását, de úgy vélem, a legtöbb intézkedés nincs teljesen összhangban a lakosság és az ország igényeivel” – vélekedik Mesežnikov.

Öllös szerint pozitívum volt az, hogy a szlovák közvélemény nyitottabb része meglehetősen jól reagált a Beneš-dekrétumokról folyó vita során, nagyon sok volt a józan hang, sokan nem dőltek be a nemzeti retorikának. „Nagyra tartom, hogy a szlovák közvélemény egy jelentős része a korrekt megbékélés mellett foglalt állást. A Beneš-dekrétumok hatásának enyhítésére tett javaslatra érkező politikai reakciót azonban az év egyik legsötétebb pontjának tartom. Megnyugtató azonban, hogy a dekrétumokat megerősítő határozat elfogadása utáni nacionalista fellángolások, a Hlinka-törvény, és a csernovai tragédiáról szóló határozat nem növelte, hanem csökkentette a legnagyobb kormánypárt népszerűségét” – tette hozzá a politológus. Sajnálatosnak tartja, hogy a nemzeti panteonba egyszerre került be Eduard Beneš, aki kitelepített, Clementis (a külügyminisztériumban kapott mellszobrot), aki „az egyik első számú sztálinista szlovák politikus volt, Hlinka, aki antiszemita, magyar- és csehellenes volt, Mussolini és Hitler érdemeit méltatta.” Öllös szerint párhuzam mutatkozik Oroszországgal, ahol megjelent egy állam által támogatott történelemkönyv. Az úgy próbálja meg átértelmezni az orosz történelmet, hogy aki hozzájárult Oroszország nagyságához, jó, függetlenül attól, hogy véres kezű vezető volt és gaztetteket követett el.

Mesežnikov felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai ellenzéki pártok a választások után sem képesek megszólítani szavazóikat, nem jelentenek reális választási alternatívát. „A jelenlegi ellenzék sajnos az erejét figyelembe véve nem valós alternatívája a jelenlegi kormányoldalnak. Ez az év az ellenzék szempontjából nem hozta meg a kívánt fordulatot” – szögezte le a politológus. Öllös szerint az ellenzék harmatgyenge volt, a megnyerhető ügyeket sem tudta megnyerni, s a három párt közül a KDH pozíciója a leggyengébb. „A jobb eredményekhez nagyot kellene változniuk a pártoknak. Ha elpuskázzák a jövő évet is, az katasztrofális hatással lehet a 2009-es államfőválasztásra és a szlovákiai európai parlamenti választásokra. Ezek eredménye pedig előrejelzi majd a 2010-es parlamenti választásokét is” – zárta le Öllös. (lpj)