Januártól vizsgálnák a vagyonosokat

Pozsony. Január 1-jétől léphet életbe a vagyon eredetéről szóló törvény, melyet a kormány tegnap hagyott jóvá. A jogszabály szerint bárki – nemcsak politikusok, hivatalnokok, hanem egyszerű polgárok is – a rendőrséghez fordulhatnának, és kezdeményezhetnék a gyanús eredetű vagyon ellenőrzését. „Legfontosabb célunk megakadályozni a jogtalan vagyonszerzést, de a törvény rendelkezései vonatkoznak a jogszabály hatályba lépése előtt szerzett vagyonra is” – mondta Daniel Lipšic igazságügyi miniszter. Ha a feljelentés átmenne az első szűrőn, azaz a rendőrség megalapozottnak találná a gyanút, következne a második szűrő: az ügyész. A törvényesség őre először kérdőre vonná a tulajdonost, kikérné a különböző hatóságok véleményét, csak ezután fordulhatna bírósághoz. Az ügyész a bíró előtt felsorakoztatná érveit, és ha azok alapján valószínűsíthető, hogy a vitatott vagyon nem legális eredetű, a tulajdonosnak kell iratokkal, szerződésekkel és egyéb bizonyítékokkal alátámasztania, hogy törvényesen szerezte tulajdonát. Közben az ügyész javaslatára a bíróság elrendelheti, hogy a tulajdonos a vitatott vagyon értékének megfelelő értékű pénzbiztosítékot utaljon át az állam számlájára. A biztosíték alsó értéke nem lehet kevesebb a vagyon értékének felénél, a felső határa nem haladhatja meg a vagyon teljes értékét. A biztosítékot öt éven belül vissza lehetne igényelni: a tulajdonosnak ennyi ideje lenne hiteles okmánnyal alátámasztania vagyona legális eredetét. Ellenkező esetben öt év után a biztosíték az államra száll. Ha valaki örökölt valamit, viszont kiderül, hogy öröksége nem legális eredetű, azt is elkobozhatják. A vagyon eredetét polgárjogi eljárás keretében vizsgálnák, azaz ha a bíróság kimondja a vagyon törvénytelen eredetét, a tulajdonost nem ítélik el, csak elkobozzák vagyonát. Viszont ha az eljárás során fény derülne valamilyen bűncselekményre, büntetőeljárást lehet kezdeményezni. Az igazságügyi miniszter nem tart a visszaélésektől, mert a vitatott vagyonnak el kell érnie a mindenkori minimálbér kétszázszorosát, ami jelenleg körülbelül egymillió korona. Lipšic visszautasította az ügyészség alkotmányossági kifogásait, szerinte a törvénytervezet nem alkotmányellenes. (sz-a, l-p-j)