Hová tűnt 47 ezer magyar?

1995 óta ugyan évente 300-500-zal kevesebb magyar gyermek született, de ez nem eredményezhet 47 ezres fogyást. A létszámcsökkenéshez hozzájárult az aszszimiláció is, de Duraynak meggyőződése, hogy „az asszimilációs veszteség az elmúlt tíz évben alacsonyabb volt, mint a korábbi évtizedekben”. Javultak ugyanis azok a mutatók, melyek alapján megállapítható az asszimiláció mértéke. Például sokkal több gyerek jelentkezett magyar iskolába mint korábban. Annak, hogy a népszámlálás 47 ezerrel kevesebb magyart mutatott ki, legfőbb oka a fiatalok elköltözése, akik Magyarországon, Csehországban, vagy Nyugat-Európában telepednek le. Duray rámutatott, a státustörvény éppen azért támogatja a fiatalokat, az iskolás korú gyerekeket nevelő családokat, hogy ne hagyják el szülőföldjüket. „Reméljük, ha a státustörvény érvénybe lép, a folyamatot meg tudjuk fordítani, és a magyar nemzetiségű fiatalok visszatérnek Szlovákiába” – tette hozzá Duray. A roma kisebbség esetében a 14 ezres létszámemelkedés nem nagy, és semmi esetre sem magyarázza a magyarok számának lényeges csökkenését.

A magyar modern nemzet: fogy – véli František Šebej, volt demokrata párti, most független képviselő. „Hogy számban gyarapodtunk, azt az utcán és néhány üzletben, azt pedig, hogy öregszünk, magamon vettem észre. A magyarok számának csökkenése azt mutatja, hogy hozzánk vagy másokhoz hasonlóan modern nemzet” – vonta meg az Új Szónak az idei népszámlálás mérlegét Šebej.

Marián Mesiarik (SOP) képviselő szerint a magyarok számának megcsappanásában nagy szerepe volt a romáknak. „Úgy vélem, ez eléggé levont a magyarok számából, elsősorban Kelet-Szlovákiában, ahol sok, korábban magát magyarnak valló roma van”. A csökkenés miatt azonban nem aggodalmaskodna: „Nem hinném, hogy ez olyan tragikus eredmény, aminek e kisebbséget valamiféleképpen mozgósítania kellene. Nem akkora a számbeli különbség, hogy az ennek a közösségnek valamiféle gondot okozhatna. Ha lehet, a gazdasági helyzet a magyarokra még inkább hatott, mert a Dél-Szlovákiára olyannyira jellemző mezőgazdaság a végét járja, s a munka és ezáltal a család létbiztonsága nehezebben érhető el. A fogyás egy hányadát mindenképpen az eredményezi, hogy a fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak” – véli Mesiarik.

Tóth Imre (SDĽ) képviselő is feltételezi, néhány ezer roma most nem magyarnak, hanem roma nemzetiségűnek vallotta magát. A magyarok számának csökkenésében szerinte az aszimiláció nem játszott nagy szerepet, s könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy a következő népszámlálás más nemzetiségi összetételt mutat majd. Úgy véli, az adatokra a jövőben jobban hat majd annak tudatosítása, hogy a népszámlálás névtelen. „Kell még egy népszámlálás, hogy az emberek tudatosítsák, névtelenül kell kitölteniük az íveket, s hogy nyugodtan bevallhatják hovatartozásukat. Ez most a romáknál mutatkozott meg” – véli Tóth Imre.

Vojtech Tkáč (HZDS), volt szociális miniszter a romák számát nem tartja valósnak, csak a társadalomba integrálatlan romából legalább 160 ezer van, mondja. Nem tud érdemben véleményt mondani Duray Miklós feltételezéséről sem, miszerint a magyarok statisztikai fogyásának egyik legfőbb oka a fiatal nemzedéknél tapasztalható kivándorlás. „Itt az a kérdés, jogi szempontból vett vagy tényleges kivándorlásról van-e szó, de ez egy olyan adat, ami statisztikailag követhető, mert össze kell számolni az állampolgárságért folyamódók vagy az azt feladók számát” – hangsúlyozza Tkáč. (szm, korp)