Gyurcsány a Máérthoz

Mint levelében Gyurcsány Ferenc írja, egy hónappal ezelőtt felkérte a kormány illetékes minisztereit, hogy vizsgálják meg, „milyen intézkedéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg”.

A miniszterelnök arra kérte kormánya tagjait, hogy tegyenek javaslatot a kettős népszavazásról szóló december 5-i referendum után adódó kérdések közjogi megoldására. Azt kérte, hogy a javaslatok kidolgozásakor három szempontot vegyenek figyelembe. Egyrészt a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelőssége kevésbé kimunkált. Másrészt az állampolgárság „aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között”. Ebben kulcsszerepe van az életvitelszerű ott-tartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, „a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának”, ezért az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés.

Harmadik szempontként azt említette a miniszterelnök: a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg, együttműködésben azzal a politikai nemzettel, amelyben kisebbségben élnek. Mindeközben pedig akadálytalan kapcsolatot tarthassanak fenn az anyaországgal. Ha azonban arra az elhatározásra jutnak, hogy Magyarországon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország ehhez biztosítson számukra gyors, méltányos és egyszerű eljárást – mutat rá Gyurcsány Ferenc.

Az ezen szempontok figyelembevételével elkészített javaslatok tartalmazzák a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot, a gyors és méltányos honosítást, továbbá azt, hogy a magyar kormány a nemzetközi tárgyalásokon, a két- és többoldalú kapcsolatokban támogatja a határon túl élő magyar közösségeket autonómia-törekvéseik megvalósításában és alkotmányosan rendezett jogállást biztosít a határon túli magyaroknak. „Megfogalmazzuk és alkotmányos keretek közé illesztjük a határon túli magyar közjogi státusát – áll a levélben.

A kis Máért elvárásai

A pénteken véget ért szabadkai úgynevezett kis Máért-tanácskozáson, amelyre nem hívták meg az anyaország képviselőit, a határon túli tagszervezetek vezetői zárónyilatkozatukban felszólították a magyar Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. A résztvevők elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket.