Feszült várakozás Lengyelországban

Múlt és jövő. A hírhedt lengyel kommunista vezér, Vojciech Jaruzelski tábornok is leadta voksátTASR-felvételElemzők ugyanakkor tegnapra sokkal magasabb részvételt vártak, és nem zárták ki, hogy meglesz a szükséges 50 százalékos arány. A kétnapos, kötelező erejű népszavazáson a szavazóknak egyetlen kérdésre kellett válaszolniuk: Egyetért-e Ön azzal, hogy a Lengyel Köztársaság belépjen az Európai Unióba?

Lengyelországban – akárcsak Szlovákiában – a népszavazás csak akkor érvényes, ha azon a választók legkevesebb 50 százaléka plusz egy fő leadja szavazatát. Ha a referendum érvénytelen, akkor a parlament hatáskörébe kerül a döntés az ország EU-csatlakozásáról, és a parlament két házának kétharmados többséggel kell állást foglalnia.

A 38,5 milliós ország 29,5 millió választópolgárából szombaton valamivel több mint 5,2 millióan járultak az urnák elé, ami azt jelenti, hogy az első nap a részvételi arány 17,61 százalékos volt. A szavazóhelyiségek tegnap este nyolc órakor zártak.

Szombaton leadták szavazatukat a vezető politikusok, köztük Aleksander Kwasniewski államfő és Leszek Miller miniszterelnök. A szombati részvételi arányt senki sem kommentálta, hiszen már ez a kampánycsend megsértését jelentette volna. Egyes sajtóeszközök azonban megemlítették, hogy abban a két tagjelölt országban – Litvániában és Szlovákiában –, ahol ugyancsak 50 százalékos érvényességi küszöb van érvényben, és ugyancsak két napig tartott a referendum, az első napi részvételi arány magasabb volt, mint Lengyelországban: Litvániában 23, Szlovákiában pedig 25-27 százalékos.

Lengyelországban a törvény nem engedi meg, hogy a népszavazás közben a választókat a részvételre ösztökéljék, és nem megengedett a részvételi arány folyamatos nyilvánosságra hozatala sem, ezért annak alakulásáról tegnap semmit sem lehetett tudni. Az országos választási bizottság csak az urnazárás után közülte az előzetes, részleges eredményeket, valószínűleg csak éjfél után. A közvélemény-kutatási adatokat az urnazárás után tették közzé.

A tíz EU-tagjelölt küzül Lengyelország a legnagyobb, és választópolgárai Málta, Szlovénia, Magyarország, Litvánia és Szlovákia lakossága után hatodikként dönthetnek arról, hogy csatlakozzék-e az ország 2004. május elsején az Európai Unióhoz. A népszavazás előtt a részvételüket biztosra ígérő szavazók aránya különböző felmérések szerint 57-71 százalék volt, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tényleges részvétel ennél jóval – akár 20 százalékkal is – alacsonyabb lehet. A potenciális résztvevők 74-76 százaléka igent, 13-16 százaléka pedig nemet mond az integrációra. Az országos választási bizottság közölte, hogy sehol sem történt olyan esemény, amely meghiúsította volna a voksolást. de több kisebb incidens történt.

Andrzej Rychard lengyel szociológus szerint az első nap regisztrált alacsony részvétel nem feltétlenül ad okot aggodalomra, hiszen több felmérés is 20 százalék körüli részvételt prognosztizált. Rámutatott, hogy Lengyelországban első ízben rendeznek kétnapos szavazást, ez szokatlan a választópolgár számára is, és a szakembereknek sincs fogódzójuk.

Jadwiga Staniszkis, az ismert lengyel szociológus professzor viszont mély csalódottságának adott hangot az első adatok miatt. Véleménye szerint az országos választási bizottság túlságosan szigorúan vette a kampánycsendet. Litvániában, Szlovákiában, vagy Magyarországon – magyarázta – amikor észlelték, hogy a részvételi arány ilyen alacsony, időről időre közzétették a részvételi adatokat, hogy a választókat rávegyék, menjenek szavazni. Megdöbbenésének adott hangot, hogy a fiatalság nem tódult tömegesen az urnákhoz, hiszen az EU-csatlakozás éppen az ő számukra kínál nagy esélyt.

Kisebb vita bontakozott ki arról is, hogy a kampánycsend megsértésének számít-e a részvételre buzdító SMS-ek küldése, de a szakemberek végül arra jutottak, hogy külön előírás hiányában ezt nem tekintik kampánycsendsértésnek.