Fény derült a tömeggyilkosságokra

Prága. Csehszlovákia legfelsőbb vezetői a II. világháború után megpróbálták megsemmisíteni azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyíthatták volna a szudétanémetek ellen elkövetett tömeggyilkosságokat és a németek önkényes, erőszakos kiűzésének eseteit. Ezeknek több száz szudétanémet esett áldozatul – írta tegnap a Mladá Fronta Dnes egy újonnan felfedezett levéltári dokumentumra hivatkozva. „A kormány utasítsa a nemzetvédelmi minisztert és a belügyminisztert, hogy haladéktalanul foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket, amelyek – ha a köz érdekében erre szükség van – eltüntetnék a fentebb említett tettek nyomait” – olvasható a Katonai Történelmi Levéltárban található dokumentumban. A „fentebb említett tettek” alatt a németek elleni erőszakos cselekedeteket kell érteni. A dokumentumot František Hanzlík történész fedezte fel. Szerinte a dokumentum még 1999-ben is titkosítva volt. Az 1947-ben keltezett írás valójában egy javaslat Ludvík Svoboda és Václav Nosek akkori védelmi és belügyminiszter számára.

A dokumentum a már ismertté vált erőszakos cselekmények jegyzékét is tartalmazza. Bár mindkét miniszter a kommunista pártot képviselte, Hanzlík szerint akkoriban minden csehszlovák politikai párt egyetértett vele. Az aláírás nélküli okmány már keletkezése idején is bizalmas jellegű volt, mert a „Kizárólag a miniszter úr személyes tájékoztatására” felirat olvasható rajta. Veszélyesnek minősíti, hogy külföldi újságírók érdeklődtek az események iránt. „Olyan tettekről van szó, amelyeket könnyen ki lehet használni az egész ország, a hadsereg és a közbiztonsági alakulatok gyalázására. A határsáv elfoglalásakor az egyik katonai alakulat egy bizonyos térségben 1945 júniusában 1500 németet lőtt agyon...” – áll az iratban, amely több hasonló esetet is említ. Ugyanakkor a szerző javaslatokat is tesz, hogyan lehetne az ügyeket eltitkolni a közvélemény és a külföld elől. Hanzlík úgy véli, a korabeli csehszlovák vezetés bizonyára tisztában volt az események súlyával, ezért próbálkozott meg azok eltitkolásával.

Lapunk információi szerint egyébként cseh források 30-40 ezerre becsülik a háború után meggyilkolt szudétanémetek számát, míg német kutatók legalább 250 ezer áldozatról beszélnek. (kes, ú)

A legkirívóbb esetek

Liberec: 1945 májusában a forradalmi gárdák tagjaival történt összecsapásokban meghatározatlan számú német vesztette életét.

Ústí nad Labem: 1945 júliusában a Krásne Březno-i lőszerraktárban történt robbanás után a helyőrség katonái tüzet nyitottak a németekre, több tucatnyian haltak meg.

Přerov: 1945 nyarán lemészárolták annak a vonatnak az utasait, amely kárpáti németeket szállított haza Szlovákiába.

Pohořelice: 1945 tavaszán Brünnből 20-30 fős német csoportot deportáltak az úgynevezett halálmenetben. Az áldozatokat a Pohořelice melletti tömegsírban temették el.

Postoloprty: a katonák parancs nélkül 800 németet lőttek agyon.

Domažlice: börtönökből szállítottak el és lőttek agyon németeket.