Felhívás a nacionalizmus ellen

Pozsony. Neves európai közéleti személyiségek felhívást tettek közzé tegnap Közép-Európa több országában, amelyben az aláírók a „nemzetinek” mondott retorikával, az olcsó populizmussal szembeni fellépésre szólítanak fel. Lapunk is megkapta a felhívás teljes szövegét.

A harmadik évezred elején a kegyetlen balkáni lecke után az Európai Unió kapui kitárultak. A kontinens közepéről azonban olyan hangok hallatszanak, amelyek az elmúlt évszázad háborúihoz kapcsolódó traumákat élesztik újjá. Föltépik a régi sebeket, s a hajdani sérelmek emlékét idézik. Az egyesült és így békés Európa felé mutató szövetségesi viszonyt megtorpedózni látszanak a nemzeti múlt sötét mítoszai, a régi idők vetélkedéseivel visszaélő manipulációk. Az egykori sérelmek visszhangjaként azonban még régibb sebek és sérelmek tűnnek elő. Vajon melyik közép-európai nemzetet nem ért sérelem? S közülük melyik nem követett el igazságtalanságokat? Vajon akarjuk-e, hogy mindezek miatt az egyesült Európában is helyet találjanak a történelem lomtárából előkerült betolakodók, köztük Schicklgruber néptárs és Dzsugasvili elvtárs? Hitler és Sztálin évtizedeken át Európa szétverésére tört. Bennünket, európaiakat ezáltal – paradox módon – arra késztettek, hogy végre hozzálássunk az egység kialakításához, többek között annak révén, hogy a többségek és a kisebbségek viszonyának a kiegyensúlyozására törekszünk. A mai, nemzetek identitását óvó közös Európa jelenti az egyetlen megbízható védelmet a kísértéssel szemben, hogy hajdani sérelmek gazdag tárházából merítsünk. Ez az Európa nemzetállamok szövetségét jelenti, s meg is marad annak, bármilyen formát öltsön is. Mind ez ideig azonban ott húzódik a határa, ahol valaha a vasfüggönyt leengedték. Ne ringassuk most magunkat abban az illúzióban, hogy ami a politikai tömeggyűlések szónoki emelvényein látható és hallható, az csak elhasználódott, régi film. A közép-európai tragédiák ugyanis groteszk játékként kezdődnek: valaki emelkedetten szónokol, rámutat az ellenségre, s a tömeg lelkesen tapsol neki. Fölszólítjuk hát mindazokat, akiknek a szavára figyelnek, valamint a politikusokat is, hogy odahaza, a maguk országában és mindenütt másutt szálljanak szembe a „nemzetinek” mondott retorikával, az olcsó populizmussal, még ha nem látszanak is többnek politikai giccsnél. Ne hagyjuk magunkat elcsendesíteni azzal, hogy a történelem tragédiái bohózatként ismétlődnek meg. A bohózatok ugyanis sokszor torkollnak tragédiába.

A felhívást Szlovákiában többek közt aláírta: Martin Bútora, Peter Zajac, Szigeti László, a Kalligram igazgatója, Bugár Béla, Ján Figeľ; Magyarországról: Göncz Árpád, Konrád György, Esterházy Péter; Ausztriából: Erhard Busek, Franz König, Heinz Fischer; Németországból: Günther Grass, Wolfgang Thierse; Lengyelországból: Adam Michnik, Bronislaw Geremek; Csehországból: Petr Pithart, Karel Schwarzenberg, Petra Buzková; Franciaországból: Jacques Rupnik. (ú)