Európa megoldást keres

Az EU külügyminiszteri tanácsának üléséről az állam- és kormányfők elé terjesztett dokumentumot a görög elnökség szövegezte meg, de tartalmáról nem szivárogtak ki részletek. A cél az volt, hogy mindenki számára elfogadható állásfoglalás szülessen, mert a tizenötök csak konszenzus alapján hagyhatták azt jóvá. Maga a csúcstalálkozó 18 óra körül nyílt meg, a tanácskozás lapzártánk idején még tartott. Brüsszeli források jelezték, hogy a 15 állam- és kormányfő közös vacsorája nyolc körül kezdődött, s csak ezután került sor az érdemi információkat nyújtó sajtótájékoztatóra. A külügyminiszteri tanács befejezése utáni sajtóértekezleten Joschka Fischer német külügyminiszter azt mondta, az ENSZ BT-nek és nem az EU-nak kell eldöntenie, szükség van-e az ENSZ-fegyverzetellenőrök vizsgálatának meghosszabbítására Irakban. Fischer ezzel azt sejtette, hogy a csúcsról kiadandó közös közlemény nem tartalmaz újabb határidőt az ENSZ-ellenőrök munkájára vonatkozóan.

Brüsszeli megfigyelők a csúcs előtt bizakodóan nyilatkoztak, mondván, pozitívan befolyásolhatja a tanácskozást, hogy vasárnap éjfél tájban a NATO védelmi tervező bizottságában eredmény született. A NATO-tagállamok – Franciaország nélkül – meghozták határozatukat arról, milyen intézkedésekkel segítik Törökország biztonságának megerősítését egy esetleges iraki támadással szemben. E bizottság munkájában Franciaország 1966 óta nem vesz részt. A résztvevők a következő készenléti intézkedéseket határozták el:

A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében benyújtott török kérésnek megfelelően a NATO katonai hatóságai előkészítik a következő lehetséges intézkedések tervezését, kivitelezhetőségét és időrendjét. Ezekről jelentést tesznek a védelmi tervező bizottságnak: a NATO AWACS repülőgépeinek Törökországba vezénylése a török légtér fokozott figyelésére, az európai főparancsnok felügyelete alatt; NATO-támogatás a szövetségesek részéről hadszíntéri légvédelmi eszközök esetleges törökországi telepítéséhez és a NATO integrált kiterjesztett légvédelmi rendszeréhez való kapcsolásához, valamint vegyi és biológiai védelmi eszközök esetleges törökországi telepítéséhez is. A NATO európai haderőinek főparancsnoka felhatalmazást kap, hogy a szövetségesek katonai hatóságaival közvetlen kapcsolatot felvéve készítse elő ezeket az esetleges védelmi intézkedéseket, a szövetségi katonai hatóságok pedig a helyzet alakulásának megfelelően figyelemmel kísérik, és szükség esetén módosítják a készenléti terveket, és jelentenek az állandó tanácsnak. A határozat leszögezi, hogy mindezek a készenléti tervek teljes összhangban állnak az iraki válság rendezése végett az ENSZ-ben folyó erőfeszítésekkel. A NATO országai továbbra is a válság békés megoldásán fáradoznak. A védelmi tervező bizottság sürgősséggel fog dönteni a készenléti intézkedések végrehajtásáról. Lord Robertson NATO-főtitkár tegnap a kora hajnali órákban elégedetten jelentette ki, hogy ha nehezen is, de megszületett a megállapodás – legalábbis 18 szövetséges között, Franciaország kihagyásáról nem ejtett szót. Megemlítette viszont, hogy Belgiumnak módosító javaslatai voltak a határozathoz, s ezekről vita folyt. Nem tette hozzá, hogy e javaslatokat nem támogatta a többi szövetséges, így nem is érvényesültek a határozatban.

Tegnap több NATO-ország képviselője is nagy megkönnyebbüléssel kommentálta, hogy véget ért a több mint egyhetes idegháború. Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet kijelentette, Washington örömmel fogadja, hogy a 18 szövetséges kész katonai támogatást nyújtani Törökországnak. Nehezebb helyzetben voltak Belgium vezetői, akik megpróbálták az utolsó pillanatban több módosító szövegjavaslattal gyengíteni a határozatot – végül eredménytelenül.

A EU-csúcs eredményérő a görög elnökség ma tájékoztatja a 13 tagjelölt – köztük Szlovákia – vezetőit. (m, ú)