Döbbenetes állapotban van Dessewffy Arisztid kriptája

Margonya. A magyar állam idén 500 ezer forinttal támogatta Dessewffy Arisztid honvédtábornok kriptájának rendbehozatalát. A tizenhárom aradi vértanú egyikének nyugvóhelyénél évente bensőséges megemlékezés zajlik. Dessewffy ifjú özvegye csak egy évvel a kivégzés után, a katonák megvesztegetésével tudta férje földi maradványait elhozatni Aradról és végső nyugalomra helyezni az ősi birtokon. Igyekezete csaknem feleslegesnek bizonyult, mivel az évek folyamán a családi kriptát többször feltörték a vandálok, s minden mozdíthatót elvittek. A szanaszét dobált csontokat Köteles László vezetésével 1988-ban szedték össze a környéken azok, akiknek fontos volt a szabadságharc eszméje és Dessewffy emléke. Margonyára menni sem volt mindig kockázatmentes, emlékezetes az 1989 októberében megvalósult első „tömeges” zarándokút, amikor hivatalosan a svidníki Ludvík Svoboda-szobor avatására indult a kassai magyarokkal teli autóbusz, majd egy merész kanyarral elhagyták a konvojt, és letértek Margonyára. A dologból csak egy hiányos történelmi ismeretekkel rendelkező pártideológusnak köszönhetően nem lett nagyobb bonyodalom.

A Bártfai járásban fekvő, 900 lakosú, ma már teljesen szlovák falu közössége együtt él a hagyománnyal, tudják, ki nyugszik a kriptában, gombaszedés közben hagynak is ott pár szál virágot. Alžbeta Švecová polgármester szerint évente több magyar rendszámú autó áll meg a faluban, a helyiek ilyenkor kérdezés nélkül mutatnak a domb felé. A kripta néhány éve még siralmas látványt nyújtott, szombaton azonban már felújítva várta a zarándokokat. Az ehhez szükséges 80 ezer koronát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma utalta át a Csemadoknak, a munkát egy margonyai vállalkozó végezte el. Elmondása szerint a belső tér rendbehozatala további 250-300 ezer koronát igényelne, mivel a padlózatot is ki kellenne cserélni. Addig jobb zárva tartani a kriptát, a látogatót fogadó látvány ugyanis enyhén sokkoló. A család Pány községben élő leszármazottai sem voltak még odabent, annak ellenére, hogy évente részt vesznek az ünnepségen. Dessewffy János dédapjának testvére volt az aradi vértanú, ám ebből a magyar állam sem csinál nagy ügyet, legutóbb 1972-ben hívták egy budapesti találkozóra. A kripta előtt idén Varga György kassai magyar főkonzul bevezető szavait követően Köteles László parlamenti képviselő emlékezett a szabadságharc mártírjaira. „Áldozatuk kötelez, hogy nem kéregetés, nem alkudozás, hanem alkotmányban és törvényekben rögzített jogaink számonkérése a feladatunk. Történelmünk eme viharos, jövőt meghatározó korszakának tanulsága a közös célért való széthúzás nélküli nemzeti összefogás. A forradalom szelleme őrizze meg hitünket magyarságunkban és európaiságunkban. Hitünket abban, hogy igazságosabbá, testvériesebbé és szabadabbá tudjuk tenni nemzeti közösségünk életét, egyben ugyanezt az egyenlőséget vallásra, nyelvre, bőrszínre, nemzetiségre és származásra való tekintet nélkül várjuk el szülőföldjén mindenkinek.”

A kivégzett honvédtábornok 199 éve született a felvidéki Ósvacsákány községben. Kolár Péter, a Csemadok kassai városi választmányának elnöke jövőre az eddigieknél nagyobb szabású ünnepséget ígér.

A megemlékezésekről a 4. oldalon olvashatnak összefoglalót. (juk)