Csalódást okozott ’89

A közvélemény-kutatást 29 országban – közép-európai országok és a Baltikum, délkelet-európai országok és a volt Szovjetunió tagállamai – 29 ezer ember megkérdezésével tavaly augusztus és október között végezték el. A közép-európai régió és a balti országok lakosságának mindössze 42 százaléka véli úgy, hogy ma jobb a gazdasági helyzete, mint 18 évvel ezelőtt, és kevesebb mint 35 százalékuk elégedett a politikai helyzettel. Jelentős különbségek vannak az egyes országok között, míg például Szlovákiában a politikai helyzettel a lakosság közel 40 százaléka elégedett, addig ez az arány Magyarországon 10 százalék alatt van.

Hasonlóan nagy a különbség a gazdasági helyzet megítélésében is a két ország lakói között, míg például Szlovákiában a 18–34 éves korosztály többsége – 55 százaléka – véli úgy, hogy jobb a gazdasági helyzet, mint 18 éve, addig Magyarország gazdasági helyzetéről az azonos korosztályúak alig 12 százaléka vélekedik hasonlóképpen. Az EBRD fő közgazdásza, Erik Berglof azzal kommentálta a felmérés eredményét, hogy a bankot aggasztja a rossz politikai közérzet, amely lassítja a reformot Közép- és Kelet-Európában. „Az egyik legnagyobb gond sok országban az, hogyan lehet meggyőzni az embereket arról, hogy az átmenet nekik is hasznos lehet” – írja Berglof. Jó jelnek tartja azonban, hogy a jövőről a megkérdezettek pozitívabban vélekedtek, mint a jelenről.

Öllős László politológus szerint az emberek csalódottsága nem véletlen, már régóta tart. A legveszélyesebbnek azt tartja, hogy az elégedetlenek aránya lassan vagy egyáltalán nem csökken. „A társadalmi és politikai rendszer átalakulása egy bizonyos ideig nem emeli, hanem csökkenti az életszínvonalat” – magyarázta a politológus. – „A forradalmak teljesen alkalmatlanok arra, hogy életszínvonal-emelkedést eredményezzenek rövid időn belül, hiszen mindent át kell alakítani, ami erőfeszítést igényel és anyagi javakat emészt fel.” Ebből következően az életszínvonal az első időszakban általában csökken. Akik tehát nem szabadságot, hanem életszínvonal-emelkedést vártak a forradalomtól, egy idő múlva hajlamosak lesznek hinni a populista vezetőknek, akik jobb életet ígérnek, és a forradalmat hibáztatják a rossz körülmények miatt. „Miután azonban ők jutnak hatalomra, az életszínvonal-emelkedés továbbra is elmarad, sőt rontják az ország versenyképességét – magyarázta Öllős – Ez az összes posztkommunista országban megtörtént, vagyis az átalakulás, az áldozatvállalás ideje hosszabb lesz.” Ez okozza a fásultságot, az elégedetlenséget. Jobb a politikai helyzet ma, mint 1989 előtt?

Szlovákia igen nem nem tudom

18-34 47 23 30

35-49 42 38 20

50-64 34 40 26

65 felett 30 45 25Magyarország igen nem nem tudom

18-34 12 70 18

35-49 8 70 22

50-64 12 76 12

65 felett 7 79 14

forrás: EBRD, Life in Transition