Burkolt figyelmeztetés az EP-től Szlovákiának

A határozat név szerint nem említ országokat, de a hasonlóság szembeszökő. A képviselők nagy többséggel, 490 igennel fogadták el a határozatot, mely élesen elítéli a rasszizmust, és arra figyelmeztet, hogy Európában megerősödtek az olyan szélsőséges mozgalmak, félkatonai csoportok és pártok, amelyek közül néhány kormányzati hatáskörökkel is rendelkezik. „A határozat aktuális Magyarországon is, de más országokban is” – mondta lapunknak Mohácsi Viktória (SZDSZ) magyar EP-képviselő, a javaslat egyik előterjesztője. Szerinte vonatkozik a Smer–SNS koalícióra és a Magyar Gárda tevékenységére. „Szinte minden országban tudunk olyan incidensekről, melyek egyértelműen a szélsőségesek számlájára írhatók. Ezek elkerüléséhez ad útmutatást a kormányok számára ez a nyilatkozat, hogy minden jogi eszközt vessenek be a szélsőségek terjedése ellen.” Monika Flašíková-Beňová, a Smer EP-képviselője szintén fontosnak tartja a határozatot, de szerinte nem vonatkoztatható a Smer– SNS viszonyra. „Nem hiszem, hogy a Smerre vonatkozna. Nem azért léptünk koalícióra az SNS-szel, hogy hitelesítsük politikáját, hanem mert az SNS a HZDS-szel képes volt szinte minden ellenvetés nélkül elfogadni a Smer programját.” Azt azonban Beňová elismeri, hogy az SNS szélsőséges párt. „Sose titkoltam, hogy kifogásaim vannak vele szemben, de a Smer mindent megtesz, hogy semlegesítse a szélsőséges nézeteket”.

Öllös László politológus szerint a határozat elég világos célzás a szlovákiai állapotokra. „A Smer– SNS kapcsolat téma volt már az EP-ben, ez a nyilatkozat Szlovákiáról is szól” – mondta lapunknak a Fórum Intézet munkatársa. Rövidtávú belpolitikai hatásra azonban nem számít. „Hosszú távon is csak akkor lehet hatása a Smer politikájára, ha lesz folytatása” – mondta Öllös. A posztkommunista országokban a morális erővel bíró nyilatkozatoknak nincs hatása, ha nem jelentenek azonnali fenyegetést az adott politikai garnitúrára, akkor figyelembe sem veszik.”

A határozat egyik mondata:

Az Európai Parlament helytelennek tartja, hogy néhány élvonalbeli párt helyénvalónak látta, hogy koalíciós megállapodások kötése révén hitelességet és elfogadást nyújtson szélsőséges pártoknak, és ezáltal feláldozza morális integritását a rövid távú politikai előnyszerzés és az opportunizmus oltárán.