Berényi József

Szükségesnek tartja, hogy törvény szabályozza a magyar–magyar viszonyt? Mely területeken van ennek értelme?

Mindezidáig például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) működése ad-hoc jellegű együttműködés volt, melyek működtek, ha a kormány – vagy a KMKF esetében az Országgyűlés elnöke – felkarolta azokat, de nem működtek, ha ezek összehívását nem kezdeményezték. Egy törvény tehát függetlenítené a mindenkori kormány akaratától egy állandó koordinatív szerv működését, mely a magyarországi és határon túli releváns szervezetek munkáját hangolja össze. A törvényben le lehet fektetni azokat a szabályokat is, hogy ki kapcsolódhat be egy ilyen testület munkájába, ki kaphat meghívót az ülésekre. Ez kizárná annak lehetőségét, hogy az adott kormány csak azokat a szervezeteket hívja meg, melyekkel rokonszenvez. Nem felsorolást kell tartalmaznia, hanem a feltételeket kell meghatározni, például, hogy minden szervezet jelen lehet, mely megyei, országos vagy európai parlamenti képviselettel rendelkezik. Ebben lehetne szabályozni például a határon túli támogatások rendszerét is, melyre ugyan létezik törvény, de azon lehetne csiszolni. A törvény eltérően szabályozhatná az Európai Unió tagállamaiban és az unión kívül élő magyarsággal való kapcsolattartást.

Szabályozhatná ez a törvény bizonyos mértékig a magyarországi pártok határon túli politikáját is?

El tudom képzelni, hogy a törvény preambuluma kimondja: a magyarországi pártok belpolitikai csatározásaikba ne vonják be a határon túli szervezeteket, a határon túli témákat. Kérdés azonban, ez a gyakorlatban megvalósítható lesz-e. (lpj)