Az Új Szó a parlamentben is téma volt

Pozsony. Célirányos, tudatosan felépített, taktikai támadásba kezdett a kulturális minisztérium a kisebbségi nyelvhasználati jogok alkalmazása ellen, melyet akár újabbak is követhetnek, ha nem emeljük fel a szavunkat ellene. Gál Gábor (MKP) parlamenti képviselő, a törvényhozás összeférhetetlenségi bizottságának elnöke nyilatkozott így lapunknak azzal kapcsolatban, hogy a szaktárca figyelmeztetésben részesítette az Új Szót, mert magyarul írja a településneveket. Az ügyben a képviselő tegnap interpellációt intézett Marek Maďarič kulturális miniszterhez. Megkérdezte tőle, tisztában van-e azzal, hogy a helységek kisebbségek nyelvén történő megnevezésének tiltása nincs összhangban a jogrendünkkel. „Rendkívül elszomorított az a tapsvihar, mellyel a tárcavezető válaszát fogadták a koalíciós képviselők. Álláspontja szerint ugyanis, a nyilvános érintkezésben nem szabad a községek nevét magyarul használni” – tájékoztatott Gál.

Martin Sarvaš, a kulturális minisztérium művészeti főosztályának vezetője, aki a figyelmezetést címezte lapunknak, megkeresésünkre nem reagált, így nem tudtuk meg tőle, mire alapozva állította levelében, hogy a nem hivatalos érintkezésben csakis a szlovák településnevek használhatók. Helyette Soňa Uličná, a szaktárca sajtóosztályának munkatársa kísérelt meg választ adni kérdéseinkre. Egyebek mellett tudtunkra adta, csak azokat a településeket lehet a kisebbségek nyelvén megjelölni, amelyekben az adott kisebbség aránya eléri az összlakosság egyötödét: „Ennek ellenére gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy kisebbségi nyelven tüntetik fel például Besztercebánya, Zólyom, Eperjes, Rózsahegy, Zsolna, Námesztó, Pozsony, Trencsén, Csaca stb. nevét.”

„Efféle támadásoknak a kilencvenes évek elején voltunk kitéve – emlékeztetett Gál Gábor. – Mintha azóta nem lépett volna hatályba jó pár, a kisebbségek jogait biztosító törvénymódosítás, illetve mintha az ország nem vállalt volna egy sor, a kisebbségi jogok betartatását célzó nemzetközi kötelezettséget.