Az első magyar irodalmi Nobel-díj

Kertész ImreReuters-felvStockholm. Az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte „munkásságáért, amelyben a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel”. Kertész Imre az első a magyar irodalomban, akit Nobel-díjjal tüntettek ki. A díjat december 10-én veheti át, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartott ünnepségen. Kertész Imre „munkássága azt kutatja, lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom alávetettjeiként élnek” – fejtette ki indoklásában az akadémia.

Kertész Imre 1929-ben született, 14 éves korában megjárta Auschwitzot. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás volt, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Első regénye a Sorstalanság több évi várakozás után jelenhetett meg 1975-ben. A Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) folytatás is, válasz is az első regényre. További művei: A nyomkereső, A kudarc, Detektívtörténet, Jegyzőkönyv, Az angol lobogó (elbeszélés), Gályanapló, A holocaust mint kultúra (esszé), Valaki más: a változás krónikája, A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. Műveit több nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít – többek között Freud, Hoffmannstahl, Nietzsche, Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre.

Az idei irodalmi Nobel-díjra esélyesek között az amerikai Philip Roth, a perui Mario Vargas Llosa, a dél-afrikai John Michael Coetzee és a brit Doris Lessing neve szerepelt a leggyakrabban. A várományosok között emlegették az amerikai Norman Mailer és Joyce Carol Oates, az indiai származású brit Salman Rushdie, az új-zélandi Janet Frame, a mexikói Carlos Fuentes.

Mintegy 100 millió forint adó terheli a Nobel-díjat a hatályos magyar adószabályok szerint. Az irodalmi Nobel-díjjal 10 millió svéd korona (több mint 260 millió forint) elismerés is jár.