15 éve vált szét Csehszlovákia

Feltétlen híve a független Szlovákiának további 5,5%, ők határozottan vallják: az 1993 előtti közös államforma egyáltalán nem volt az ínyükre. Nagyjából 16%-nak mindegy, milyen országban él, s körülbelül ugyanekkora azok aránya is, akik (már) nem nagyon emlékeznek a szövetségi köztársaságra és a különválás folyamatára. Talán nem is csoda, hiszen Cseh–Szlovákia szétesése óta 15 év telt el, és az akkori történésekről a fiatalabb felnőttek közvetlen tapasztalatok alapján már nem igazán alkothatnak véleményt. Mindez abból a novemberi reprezentatív felmérésből derül ki, amelyet az MVK közvélemény-kutató ügynökség készített kiadónk megbízásából.

Mečiar (volt) a király

A felmérés kitér arra is, hogy a közvélemény szerint ki milyen érdemeket szerzett a különválás terén. Vladimír Mečiar tett a legtöbbet az önálló Szlovákia létrejöttéért – véli a lakosság csaknem fele. A volt szlovák kormányfő mellett a szétválásban valójában legalább ugyanakkora szerepet játszó akkori cseh kormányfő, Václav Klaus jelenlegi cseh köztársasági elnök lett a második, ám jóval alacsonyabb százalékkal.

Dubček, Havel: Pilátus a krédóba

A megkérdezettek csaknem 7%-a általánosságban csak a politikusokat, az akkori szlovák kormányt és parlamentet említette, amikor az önállósodás fő elősegítőit kellett megneveznie. Minden huszadik ember szerint Alexander Dubček cselekedett a legtöbbet Szlovákia szuverenitásáért. Dubček említése meglepő, hiszen a 68-as prágai tavasz főszereplőjének a rendszerváltás után igazán komoly szerep már nem jutott, mi több, Csehszlovákia-párti volt. Akárcsak Václav Havel akkori cseh–szlovák köztársasági elnöknek, aki éppen fékezője, ellenzője volt a különválási folyamatnak, s amikor az visszafordíthatatlanná vált, lemondott államfői tisztségéről. Ennek ellenére a felmérés során a válaszadók 2%-a vélte úgy, hogy az ő érdeme a szétválás. Szintén 2–3%-nyian gondolják, hogy általánosságban a polgároknak jár elismerés az önálló köztársaságért, 2,2% azonban határozottan az akkor még Mečiar politikai jobbkezének számító mostani államfőt, Ivan Gašparovičot helyezi az élre. Ján Slotának és az általa vezetett SNS-nek ugyancsak 2% körüli a „részesedése”. Pedig Slota akkor még csak második vonalas politikus volt az SNS-ben, sokkal aktívabb volt nála például Jozef Prokeš vagy Marián Andel. Mivel azonban most Slota van előtérben, „érdemeit” egyben történelmivé is homályosítja az emlékezet.

Történelmi szereplők

2%-nál gyengébb eredménnyel ugyan, de bekerült a felmérésbe több olyan politikus (Ján Čarnogurský, Milan Kňažko, Michal Kováč, Jozef Prokeš, Ján Budaj és Milan Čič), aki másfél évtizede többé-kevésbé befolyásosnak számított. Sőt, fél százalékot szerzett a két világháború közti időszakban a szlovák autonómiáért kardoskodó Andrej Hlinka, a Szlovák Néppárt 1938-ban elhunyt vezére is. Az ő érdemeit valószínűleg az növelte, hogy 2007 őszén a parlament külön törvénnyel ismerte el a szlovák önállóság érdekében tett erőfeszítéseit, s tulajdonképpen a „nemzet atyjává” emelte. A válaszok között felbukkant Jozef Tiso és Ľudovít Štúr neve is.

Robert Fico jelenlegi kormányfő ebben a közvélemény-kutatásban 0,2%-os eredményt ért el.

A maga módján beszédes a felmérés egy további adata is: a Szlovák Köztársaság önállósága a válaszadók fél százaléka szerint a hülyék érdeme.

Kétharmados büszkeség

Az IVO társadalomkutató intézet október és november fordulóján készült felmérése alapján a lakosság kétharmada szerint lehetnek a polgárok büszkék az önálló Szlovákiára és annak eredményeire, miközben 28%-nyian többé-kevésbé ellenkező véleményt vallanak. Százból hatan nem tudtak vagy nem akartak véleményt mondani. Szlovákia eredményei legnagyobb arányban (84%) az SDKÚ szavazóit töltik el büszkeséggel. A többi szlovák parlamenti pártnál a következő adatokat mutatta ki az IVO: Smer – 77, SNS – 75, HZDS – 68, KDH – 61%. Az MKP szavazóinak/szimpatizánsainak csak 37%-a véli úgy, hogy az eredmények tükrében jogos a büszkeség. 54%-uk ennek ellenkezőjét állítja, 9% pedig nem tudott/nem akart véleményt mondani. Az önálló államra „felnézők” hányada 2006 őszén még nagyobb, 71%-nyi volt; ekkor érte el eddigi csúcsát, mert 2003-ban például 49, 2005-ben pedig 59%-kot mértek. (kor)

Legyen-e újra közös állam?

A szlovákiai felnőtt népesség 17 százaléka híve határozottan a közös cseh-szlovák állam felújításának, de további egynegyedük is hajlana erre. Minden negyedik ember inkább ellenzője a „visszaredeződésnek“, 16,5 százalék pedig kategorikusan elveti ezt a lehetőséget. Nem tud, vagy nem akar véleményt formálni a kérdésben a válaszadók bő 17%-a.

Kinek, minek volt a legnagyobb szerepe Szlovákia létrejöttében?

Vladimír Mečiar 47,8%

Václav Klaus 9,7%

a politikusoknak 6,7%

Alexander Dubček 4,9%

HZDS 3,2%

a polgároknak 2,4%

Ivan Gašparovič 2,2%

SNS 2,1%

Václav Havel 2,0%

Ján Slota 1,8%

a diákoknak 1,7%

a cseheknek 1,2%

Ján Čarnogurský 1,0%

Milan Kňažko 1,0%

Michal Kováč 1,0%

Andrej Hlinka 0,5%

a hülyéknek 0,5%

Jozef Tiso 0,3%

Ľudovít Štúr 0,2%

Robert Fico 0,2%

Rudolf Schuster 0,2%

az amerikai szlovákoknak 0,2%

nem tudom 23,5%