Költségarányosan a ráfordítások alapján

Az elozetes számítások szerint az idei trópusi homérséklet és a csapadékhiány több mint 120 millió koronás veszteséget okoz a termeloknek a Galántai járában, hiszen az eddigi hektárhozamok és a még lábon álló növényállományok állapota alapján a gabonafélék várható hozamai megközelítoleg 1-1,5 tonnával alatta maradnak a tervezettnek. A termelok úgy vélik, ebbol a válságból központi segítség nélkül nehezen tudnak kilábalni.

Ismeretes azonban, hogy a 2000-es aszályos esztendoben folyósított állami támogatások az aszálykárok mérséklésére milyen viszontagságos úton, s milyen felemás érzéseket keltve jutottak el a termelokhöz, miközben az sem volt titok, hogy az akkori hozamkiesések becslésekor bizony néhány gazdaságban amikor a veszteségeket jegyezték fel, jóval vastagabban fogott a ceruza a kelleténél. A 2000-es aszálytámogatás negatív visszhangjai ezért még máig is nyomasztó teherként csüngnek az ágazati termelok vállán, s az idei aszálykárok esetleges rendezése esetén minden bizonnyal gyakran felemlegetik majd a pár évvel ezelotti visszasságokat is.

Az akkori hibák kiküszöbölésére új módszert javasolnak a galántai agrárkamara képviseloi. Horváth Péter, a kamara egyik képviseloje szerint ha az idei aszálykárok kárpótlására sor kerülne, semmi esetre sem lenne jó, ha a három évvel ezelotti módszert alkalmazva, a bejelentett hozamkiesések alapján osztanák szét a károk ellensúlyozására szolgáló támogatást. Véleménye szerint ha lesz kárpótlás a szárazságért, ezt elsosorban a termelésbe juttatott befektetések költségarányos elosztása révén kellene megkapniuk a termeloknek.

Az adott növényállomány terméshozamát a fajta genetikai adottságai mellett ugyanis elsosorban a növényzet számára kijuttatott tápanyag, vegyszeres kezelés, öntözés határozza meg. Olyan ez, mint egy egyszeru egyenlet, amelynek egyik oldalán a bemenetek, a másikon a kimenetek sorakoznak. A kimeneti oldalon csak akkor várhatunk megfelelo eredményt, ha a bemeneti oldalon a termés megalapozása és a vegetáció ideje alatt beletettünk mindent a mérleg serpenyojébe. Ha ez üres, vagy alig van benne valami, nem várhatjuk, hogy a másik serpenyo roskadozzon a hozamok alatt, vélekedett Horváth Péter.

Ez a módszer objektívabb képet mutatna a tényleges károkról is, hiszen kimutatható lenne a különbség a megfelelo szakmailag megalapozott gondoskodással kezelt parcellán, illetve az elhanyagolt termoterületeken elért „veszteség között”. Kizárná azt a lehetoséget, hogy ügyeskedéssel, komoly befektetések nélkül a szárazság legyen a termelésben az egyik jövedelemforrás. A termelo, aki a termeloi év elején megfeleloen megalapozta a termést, minosített vetomagot, kello mutrágyát, vegyszeres kezelést adott a növényzetnek, s ezt számlákkal bizonyítani is tudja, azonban objektív okok miatt esetleg nem tudott öntözni, annak a hozamkiesést valóban kárpótolni kell. Annak azonban, aki befektetés nélkül, vagy minimális ráfordítással, hanyagul termelt, szintén csak a befektetése arányában járna a kárpótlás. Megelozve ezzel azt, hogy különbözo hamis adatokra alapozva olyanok is kapjanak aszálytámogatást, akik nem tettek meg mindent a jó termés érdekében. A megfelelo viszonyszám kialakítása már csak egyszeru matematikai feladat lenne, s ebben a rendszerben a pár hektáros kisgazda ugyanúgy a ráfordításai alapján részesülne a támogatásból, mint a nagygazdaság. (yó)