Kizárólag egészséges gumó kerüljön a tárolóba

A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő munkája a betakarítás és a tárolás. A betakarításhoz és tároláshoz – a gondos és hozzáértő munkán kívül – korszerű gépekre és megfelelő tároló helyekre van szükség. A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a betakarítógépek helyes üzemeltetése.

A téli tárolásra szánt burgonyát csak érett állapotban szedjük fel. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan fajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár zöld marad, de könnyen kihúzható a talajból, mert a gumók leválnak. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől függ. A nálunk termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között érnek be.

A burgonya betakarítása

A burgonyát lehetőleg száraz időben szedjük, mert a sáros gumó nehezen szállítható és a betárolás előtt előtárolásra van szükség. A burgonya betakarítása végezhető kézzel, burgonyaszedőgépekkel és -kombájnokkal. A kapával végzett kézi szedést csak a háztáji és családi gazdaságokban alkalmazzák. A gépi betakarítás előfeltétele a gyommentes tábla, a sekély ültetés és a burgonya szártalanítása. A gépi betakarításnál több a sérült gumó, mint a kézi betakarításnál. A szártalanítás végezhető égetéssel, vegyszeres permetezéssel és szárzúzóval; a legjobb eredmény rendszerint a két utóbbi kombinációjával érhető el. A vegyszeres lombtalanítás szárzúzás nélkül is eredményes a kis lombozatú fajtáknál.

Csak sérülésmentes gumót

A tárolás célja a tárolás ideje (4–7 hónap) alatt a burgonya minőségének megóvása és a mennyiségi veszteségek (csírázás, rothadás, stb.) csökkentése. Előfeltétele, hogy egészséges, sérülésmentes gumók kerüljenek tárolásra. A sérült burgonya még parásodás után is nehezen tárolható. További problémákat okoz a tárolási idő végén a csírázás megindulása, amely jelentősen csökkenti a betárolt burgonya értékét, felhasználhatóságát. A csírázást gátló vegyszerek magas áruk miatt nem elterjedtek el, a nyugat-európai szabványok is használatukat kizárólag a chips gyártásra használt burgonya esetében engedélyezik.

A tárolásnak két szakasza lehetséges: a válogatatlan termés előtárolása és a válogatott és előosztályozott termés betárolása. A családi gazdaságokban általában előtárolásra kerül a burgonya, de a téli tárolás előtt még egyszer átválogatják a gumókat. A nagyüzemi tároláskor nincs mindig előtárolás; ha érett, jól beparásodott száraz és kevés földdel szennyezett a burgonya, előtárolás nélkül is betárolható. Ilyenkor a betárolás előtt válogatni és előosztályozni kell a burgonyát. Ha a nagyüzemi tároláskor előtárolásra kerül a burgonya, csak a földet és a szármaradványokat kell leválasztani, a válogatás és az osztályozás a betárolás előtt történik. Az előtárolásra a szellőztetéses tárolók is alkalmasak, ahol a tárolás első két szakasza – szárítás, parásítás – megfelel az előtárolásnak. Előtárolásra főleg a vetőburgonya betárolása előtt van szükség.

Tárolási módok

Az alkalmazott tárolási módok két csoportra oszthatók: a hagyományos – kisüzemekben alkalmazott – és a nagyüzemi tárolásra alkalmas tárolási módokra. A hagyományos tárolás szerint: pincékben, vermekben és prizmákban tárolják a burgonyát. A tárházi tárolás a legkorszerűbb, jól gépesíthető tárolási mód, amely speciális, burgonya tárolás céljára (át)épített tárolóházakban történik. A tárolókat úgy kell kialakítani, hogy a tárolással kapcsolatos követelmények mellett a be- és kitárolás gépesíthető legyen. A sikeres tárolás feltételei: a megfelelő tárolótér; a burgonya- halom ne legyen magasabb 4 m-nél; a szellőztető légcsatornák megfelelően méretezettek és földbe süllyesztettek legyenek; betárolás előtt a burgonya előosztályozott legyen; a tárolás ideje alatt a halom és a szellőztető levegő hőmérséklete állandóan ellenőrizve legyen.

A tárolás három időszakra osztható. Első a szárítás időszaka, néhány nap, esetleg 1 hét. Második a beparásodás, a sérülések begyógyulásának időszaka; ehhez kb. 10–14 nap, magas páratartalom, oxigén és 12–18 fok hőmérséklet szükséges. Harmadik a fokozatos lehűtés (kb. 20-40 napig tart) és a végleges tárolás időszaka, amikor a burgonya hőmérsékletét szükséges ventillációval alacsony (3–5 fok C) hőmérsékleten tartjuk. (A tárolási hőmérséklet a burgonya hasznosításától is függ, pl. étkezési burgonyánál 4–6 fok, vetőburgonyánál 2–4 fok.) A szellőztetett nagyprizmás tárolás olyan szabadban kialakított, nagyméretű (kb. 5 m széles, 2 m magas és 20-25 m hosszú) prizma, amely alatt hosszanti szellőztető berendezést építettek ki. A prizmát több rétegben szalmával, szalmabálával és fóliával takarják. A tárolás időszakai, a szellőztetéssel és a tárolási hőmérséklettel kapcsolatos irányelvek mindenben azonosak a szellőztetett halmos tárolásnál leírtakkal. (ú)