Kik élhetnek a közbeszerzéssel, és hogyan?

Magyarországon 2018-ban vezették be azt a külön informatikai rendszert, ami a közbeszerzéseknek ad felületet. Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) teljes körű online lebonyolítást tesz lehetővé, a 2015. évi CXLIII. törvény értelmében pedig szinte minden közbeszerzést ebben a rendszerben kell bonyolítani.

Mit is jelent a közbeszerzés?

A közbeszerzési törvény, röviden Kbt. több célt is meghatároz a közbeszerzések kapcsán: átláthatóság, nyilvánosság, észszerűség és versenytisztaság. A hazai jogszabályok összhangban vannak az Európai Unió elvárásaival és iránymutatásaival így szerepet kap bennük az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód is. A célok és szabályok betartását a Közbeszerzési Hatóság felügyeli.

A közbeszerzés öt területre vonatkozhat:

Az áru közbeszerzése

Ami az árukat illeti, egy-egy állami vagy önkormányzati szervnek hatalmas eszköz- és tárgyigénye lehet. Nemcsak az olyan nagy dolgokra kell gondolni, mint az autók, hanem az olyan kisebbekre is, mint a számítógépek, telefonok vagy mindennapos használati tárgyak. Bizonyos értékhatár felett ezeket is közbeszerzés útján szükséges beszerezniük, az árubeszerzés tárgyára azonban szigorú előírások vonatkoznak.

Kizárólag ingóság jöhet szóba, ami forgalomképes és birtokba vehető. Az árubeszerzéshez tartozik a használati jog megszerzése és a hasznosítás is.  Az ingatlanok ugyanakkor nem tekinthetők árubeszerzésnek, se vásárlás, se bérlés esetén.

Szolgáltatások

A szolgáltatások fogalmát a törvény meglehetősen tágan értelmezi; az árubeszerzésen és építkezésen kívül lényegében bármi lehet szolgáltatás. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak az oktatási és kulturális, a postai vagy éppen a jogi szolgáltatások. A szociális és egyéb szolgáltatások külön kalapba kerülnek a jogszabály alapján, ezekre ugyanis speciális szabályok érvényesek.

Közbeszerzés építkezésre

Az építkezési beruházások többnyire a legnagyobb költségekkel járó közbeszerzések. A törvények lehetőséget adnak arra, hogy a kivitelezés és a tervezés egy kézben összpontosuljon, de önmagában a tervezés is építésnek számít. Sőt, a már meglévő építmények renoválását és karbantartását is ide sorolják, vagy az olyan kiegészítő tevékenységeket is, mint a villanyszerelés, a festés vagy a tetőfedés.

Mi az a koncesszió?

A koncessziós közbeszerzések két részre oszthatók: építési és szolgáltatási koncesszióra. Az építési koncesszió lényege, hogy a megvalósult beruházás használati joga a nyertes ajánlattevőnél marad. Ez azt jelenti, hogy mind a haszon, mind a kockázat az övé. A szolgáltatási koncessziók legtipikusabb példája a parkolási rendszerek, ahol a nyertes pályázó viseli a költségeket és hozzá is folyik be a bevétel.

Kik a közbeszerzés szereplői?

Közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek pl.:

• Klasszikus ajánlatkérők:
  • a minisztérium,
  • az állam,
  • költségvetési szerv,
  • közalapítvány,
  • helyi önkormányzat,
• olyan jogképes szervezet, amelyet kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoztak létre, vagy ilyen tevékenységet lát el és azt a fenti szervek finanszírozzák, irányítják stb - közszolgáltatók.
• Léteznek ún. önként csatlakozó szervezetek is, amelyek ajánlatkérőnek nem minősülnek, ám a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalják, illetve számukra jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. Önként alkalmazás esetén is a csatlakozóknak a törvény valamennyi rendelkezését be kell tartania.

Ajánlattevő bármely gazdasági szereplő lehet, amely megfelel az adott közbeszerzésben előírt feltételeknek.  Az alkalmassági megfelelés szigorú procedúrát jelent, hiszen az ajánlatkérőnek biztosnak kell lennie, hogy a győztes képes lesz teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Ajánlattevő nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is lehet, és a külföldi székhelyű cégek sincsenek kizárva, amennyiben rendelkeznek hazai fiókteleppel.

A két „főszereplőn” kívül persze mások is részt vesznek egy-egy közbeszerzésben. A részvételre jelentkező az a személy, cég vagy szervezet, amely a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában benyújtja a jelentkezést.

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében közvetlenül résztvevő szervezetet nevezzük alvállalkozónak.

A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattevők felé, akik azonban más szervezetekre is támaszkodhatnak, hogy az alkalmassági feltételeknek eleget tegyenek. Ezeket az alkalmasság igazolásában részt vevő, kapacitás illetve erőforrás nyújtó szervezetnek nevezik.

A közbeszerzéssel kapcsolatos kulcsfontosságú fogalom az értékhatár. A közbeszerzési eljárások során megkülönböztetünk uniós és nemzeti értékhatárokat. Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában illetve honlapján. A nemzeti értékhatárokat minden évben a központi költségvetésről szóló törvény rögzíti.