Készítsünk értékes biohumuszt

Az állattartás melléktermékei – helyes kezelés esetén – a növénytermesztés értékes kellékei lehetnek. Ám helytelen felhasználás esetén a természet, a felszíni és földalatti vízkészletének súlyos szennyezőjévé válhat. Az állatok ürüléke ugyanis sok karbamidot és nitrátot tartalmaz. Ha a friss állati eredetű trágyát a talaj tápanyag-utánpótlására használjuk, az a termesztett növényekre mérgezően hat. Ha ilyen felhasználás után sok eső esik, akkor a káros anyagok a felszíni és felszín alatti vizeket szennyezik. Hogy a trágyával ne tegyünk kárt a természetben, komposztáljuk. Nagyobb gazdaságokban ezt földelő rétegezéssel vagy keveréssel végzik. Azok a kertészkedők, akik kevés trágyával és inkább több kerti, valamint háztartási szerves hulladékkal rendelkeznek, a komposztálást rétegezéssel végzik. A hulladékból értékes biokomposztot állíthatunk elő úgy is, ha a kertben megfelelő helyen kiásunk egy 30–40 cm mély, 100–150 cm széles árkot, amelyet apróra felvágott szerves hulladékkal töltünk meg. A háztartásban fellelhető csonthulladékot is zúzzuk össze és szórjuk a komposztálandó réteg tetejére, amelyre ezután 5–20 cm vastagságú trágyaréteget terítünk. Az egészet takarjuk le 1–3 cm-es földréteggel. Az eljárást megismételhetjük és az egészet érni hagyjuk. Másfél-két év alatt a hulladékokból értékes biokomposztot nyerhetünk. Ha az érési folyamatot gyorsítani akarjuk, nyáron 3–4, télen pedig 6–8 hónap után az anyagot forgassük meg, szükség esetén nedvesítsük. Ha a leírt módon rétegezett hulladékba néhány vörös trágyagilisztát helyezünk, még jobb humuszt kaphatunk. A gyümölcsfák metszésekor keletkezett nyesedéket se hordjuk ki a kertünkből, mert aprítás után talajtakarásra vagy biodombágy készítésére használható. A dombágyon 4–5 évig termelhetünk különböző zöldségeket, melyek a felszabaduló hő hatására jobban fejlődnek.

A szerző a Szepsi Mezőgazdasági Középiskola nyugalmazott szaktanára