Keresés

A Fórum Társadalomtudományi Intézet 2000-ben részt vett Az ezredforduló munkaerő-piaci kihívásai című nemzetközi kutatásban, melynek koordinátora a budapesti Márton Áron Szakkollégium volt.

A társadalmi és gazdasági változások egyik velejárója, hogy a főiskolák és egyetemek elvesztették mítoszukat, és újszerű kihívásokkal szembesülnek. Felsőoktatási intézményeink még a közelmúltban is a társadalom elitjének képzésével foglalkoztak.

A bővítésekről vagy mélyítésekről szóló döntéseknél hol politikai, hol gazdasági okok kerültek előtérbe (Európa újjáépítése a második világháború után, a kommunizmustól való félelem, koreai háború, olajválság, globalizáció, stb.).

Norvégia már többször kérvényezte felvételét az EU-ba, legutóbb az 1995-ös bővítésnél is. Az EU felvenné tagnak, de a norvégok az eddigi népszavazásokon a belépés ellen voksoltak.

Az integráció mélyülésével az egyes tagállamok fokozatosan lemondanak szuverenitásuk egy részéről, s azt átruházzák államok feletti szervezetekre. Nem minden európai állam van erre egyformán felkészülve.

Egyes vélemények szerint az EU létrejötte nagy részben az Egyesült Államoknak köszönhető. Az USA a Marshall-terv elindításakor ugyanis feltételül tűzte ki egy közös európai szervezet megalakítását, mely Európa oldaláról biztosította a segély elosztását.

- Az 1991-ben a hollandiai Maastrichtban aláírt szerző-dés alapján az Európai Közösségek elnevezést az Európai Unió váltotta fel, ezzel is demonstrálva a politikai unió létrehozását.

A britek általában nem érzik magukat európainak. A későbbi csatlakozás elsősorban a francia politika következménye, de London azóta is demonstrálja kívülálló szerepét, hiszen az eurózónához sem csatlakozott.

Az egységes Európa létrehozásának ötlete nem a 20. században keletkezett, bár csak a második világháborút követően kezdett megvalósulni. Az első és a második világháború közötti időszak legfigyelemreméltóbb próbálkozása a gróf Coudenhove-Kalergi által alapított Páneurópai Unió, amely az egységes Európa megteremtését tűzte ki céljául.

Február 17.
A Kos hatással van a fejre, az agyra, az arcra és az életerőre. Csukja be a szemét, és gondolja magát fénynek. Szárazon masszírozza meg a fejét, mintha fejet mosna. Finom nyomkodással masszírozza a fülkagylóját fentről lefelé a fülcimpa irányában, majd visszafelé.