Vajon mit csinál a jobb kéz?

Nem hozott szerencsét a tizenhármas szám a gútai Tájházban megrendezett Népművészeti Alkotótábornak, mert hiába a sok érdekes program, ha annak népszerűsítése hagy némi kívánnivalót maga után.

Azzal kezdődött, hogy a megnyitón hibás programfüzetet osztogattak, illetve ahány ember, annyiféle „pontos és megbízható” forrás. A szervezők sokszor nem tudták, ki mit csinál. A sokfelé gondolkodás egyik hátránya, hogy előfordul, valaki szenvedő alanya lesz. Ez esetben maga az újságíró, akinek feladata a pontos és objektív tájékoztatás. Már ha hagyják. Az első nap se volt minden a helyén. Csúsztak a programok, volt olyan népművész, aki el sem jött, néhány később érkezett. Idén kevesebb volt az érdeklődő gyerek is. A szervezők ezt azzal magyarázzák, hogy a környéken sok ilyen és ehhez hasonló tábor van.

Az ötlettelenség diadala

Természetesen elismerést érdemel a Magyar Asszonyok Ligájának önzetlen és odaadó munkálkodása, hogy minden jól működjön, ám a 21. század embere már többet vár az ilyen típusú tábortól. Kicsit unalmas, kicsit elavult és a mesterek lelkesedése is mintha alábbhagyott volna. A gyerekeké nem kevésbé. Nem illik első látásra véleményt mondani, a kritika azonban azért jogos, mert a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb volt a tábor színvonala. Az előző garnitúra mintha jobban figyelt volna az olyan nem elhanyagolandó részletre is, mint a közvélemény tájékoztatása. Az idei tábor nem jeleskedik új elképzelésekkel, évről évre ugyanazok a mesterek ugyanazt tanítják és lényegében ugyanazok a gyerekek ugyanazt tanulják. Értem én, hogy hagyományőrzés, de néha nem ártana egy kis frissítés. Bár előfordulhat, hogy kitörne a helyi háború, ha külföldi mestereket hívnának a helyiek helyett, de biztosan érdekesebb lenne a gyerekeknek is, ha nem mindig ugyanazokat az arcokat látnák. Az újdonság ereje mindig a részletekben rejlik.

Van jövő?

Idén némi újdonságnak bizonyult a korongozó mesterség bemutatása. Érdekfeszítő és látványos. De ezzel ki is merült a szervezők ötletessége. Érthetetlen, miért kell külföldi fafaragót hívni, amikor helyben is van? Ráadásul a táborban szerezte a tapasztalatot. Vagy úgy gondolják, hogy a saját fészekaljból kikerült nem elég felkészült? Akkor viszont a mesterekkel van/volt a gond. Ez a tábor már nem az a tábor, ami korábban volt. Nem azt nyújtja, amit nyújtania kell. Mintha a szervezők is kétségbe vonnák a tábor jogosultságát, mintha belefáradtak volna. Nem elegendő a hagyományok felelevenítése évről évre, hasznos lenne, a táboron is lendítene, ha más elfoglaltságot is (ki)találnának.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?