Száz a lába, százzal táncol

Speciális Alapiskola Ógyalla, projektnap

Egy új tanév, sok izgalommal, várakozással. Ismét tagjai lehetünk egy nagy családnak, melyet úgy neveznek: Szitakötő oktatási program. Iskolánk, az ógyallai Speciális Alapiskola ennek a családnak a tagja már pár éve, gyerekek sokasága forgatta, forgatja rendszeresen a minőségi kiadványt. Az őszi időszakban a Szitakötő folyóirat 59. számával dolgoztunk. Minden mese, vers, cikk a kevés vagy sok témakörét járta körbe.

A hagyományokhoz méltón most sem maradt el az adott számhoz kapcsolódó projektnap, melynek témája Victor András Hány lába van a százlábúnak című írása volt. A cikkből számos új információt tudtak meg a gyerekek, amelyekre alaposan rácsodálkoztak. Ilyen újdonság volt, hogy nem minden százlábúnak van száz lába, vannak ezerlábúak is, nem minden élőlénynek van két szeme, a pókoknak nyolc is van belőle, a szitakötő szeme összetett stb. Az írás egy része a százlábúakkal foglalkozik, s mivel ez alaposan megmozgatta a gyerekek fantáziáját ez lett a projektnap témája.

Egy szép szerdai napon az érdeklődők elfoglalták az előző nap előkészített osztályt. A projektnap során egyénileg, csoportosan, tömegesen dolgoztak a gyerekek. Bevezetésként, hogy a jó hangulat is megalapozott legyen, meghallgatták a Bergengóc Zenegóc együttes előadásában a Százlábú dalát – el is táncolták –, mely az alábbi linken található, s ajánlani tudjuk minden gyereknek: https://www.youtube.com/watch?v=NTwTeT67Wm4, valamint a Boldogságóra októberi dalát. A zenés bevezető után a pedagógusok ismertették a gyerekekkel a projektnap menetét. Elmondtuk, hogy a feladatok valamilyen módon kapcsolódni fognak a Szitakötő, a Boldogságóra és a Separko – újrahasznosítás programokhoz. Voltak tanulók, akik most vettek részt először ilyen napon, és rengeteg kérdést tettek fel, de a tanító nénik türelmesen válaszoltak a kis érdeklődőknek.

Az első körben mozaikos Boldogság-leveleket alkottak sok tarka papírdarab felhasználásával, melyek a poszterekre felragasztva hátteret adtak a később elkészült alkotásoknak. Százlábús feladatlapokkal is ekkor dolgoztak a gyerekek, a kisebbek vonalakat, hullámokat húztak át színes ceruzával, a nagyobbak a feliratok alapján festették ki a százlábúak testét. Amikor ezek elkészültek, pár perc szünet következett, majd kezdetét vette a nagy és tarka munka. A padokra hosszú kartonpapírcsíkok kerültek, mindenki kapott festéket, papírgurigát, s kezdtek megszületni a Tarka Százlábúak. A papírgurigát festékbe mártották és tarka köröket nyomtak vele a kartonra. Mindenki tetszőleges hosszúságú százlábút készített, amelyek minden irányba tekeregtek. Készültek még ujjlenyomatos tiritarka többlábúak is, ezek persze apróbb méretűek voltak a gurigásak mellett. Míg száradtak a soklábú nyomatok, meghallgatták, elénekelték, elmutogatták a 100 Folk Celsius együttes Hány lába van kezdetű gyermekdalát: https://www.youtube.com/watch?v=UagCzCOikeY. A rövid szusszanást követően megrajzolták a lábakat, mert százlábú láb nélkül nem lehet.

Hogy szép plakátok, poszterek készülhessenek, még sok színes őszi falevélre volt szükség, így a már az előkészített sablonokat festették a gyerekek, vagy színes papírból nyírtak ki leveleket. Ezekre a levelekre papírgalacsinból formált kisebb és nagyobb golyókat ragasztottak, ezek lettek az újabb százlábúak testei. Fejet is kaptak, vidámat és mosolygósat. A legnagyobb tanulók közül páran ragasztópisztoly segítségével, aprólékos munkával gombokból alkottak soklábúakat, valamint hajtogatott-ragasztott technikával hívtak életre még párlábúakat. Ezek külön plakátok lettek.

ujszo

A sok izgalmas feladat lassan elfogyott. A gyerekek boldogok voltak a jól végzett munkától, újrahasznosítottak újságpapírt, papírgurigát, öreg gombot. Elővettük a legnagyobb ollót, és a hosszú papírkartont feldaraboltuk. Minden osztály vitte magával a tantermébe a saját alkotását. A takarítás után a nagy befejezés következett: egy táncos-dalos-mozgásos blokk. A már tiszta és alaposan kiszellőztetett tanteremben közösen elénekeltük a Boldog gyerek dalát, majd a Kiskalász együttes előadásában Bartos Erika Százlábú című megzenésített versére táncoltak a gyerekek, miközben teli torokból zengték a dal refrénjét: Heje, huja, hopp, hopp, és jó nagyokat ugrottak is. https://www.youtube.com/watch?v=aZsjBBggjlI. Az egyre gyorsuló zene végére kimerülten rogyott le mindenki a székekre, de az arcokon mosoly ragyogott.

A Száz a lába, százzal táncol nevű projektnap nagy sikert aratott. Már most várják a következőt a gyerekek. Így a pedagógusok úgy döntöttek, hogy negyedévente szerveznek egy ilyen napot, melyben lesz Szitakötő, Boldogságóra és Separko – újrahasznosítás is.

Bathó Sylvia

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!