Sortáncjárás Gútán

A CSEMADOK helyi alapszervezete szervezésében múlt hét végén sor került az immár hagyományosnak számító pünkösdi sortáncjárásra. Közel negyven gimnazista népviseltbe öltözve végigtáncolta a várost. Az egész napos népi mulatságot reggel az egyházi gimnázium előtt kezdték a fiatalok, majd táncaikkal az egyes intézmények vezetőit, a nyugdíjas klub tagjait és a lakosokat köszöntötték.

A zenészek lovas kocsin ülve muzsikáltak, a sortáncosok csallóközi és más népdalokat énekeltek. Délben a katolikus templom előtt táncra perdítették a hívőket is. A számos utcát áttáncoló fiatal a művelődési központban a pünkösdi batyubálon tovább szórakozott.

A fiatalok kitartásból jelesre vizsgáztak, hiszen a napközben megtett több kilométer sem szegte kedvüket, hogy éjfélig ropják a táncot. A sortáncjárás hagyománya a 19. század elejére vezethető vissza. A zöldághajtást, a pünkösdvasárnapot népi tánccal ünnepelik meg. Ezen a napon döntik ki a májfát, s ezzel véget ér a majális. Régen szokás volt pünkösdi királyt és királynét választani. A lányt jelképesen kikötözték a vámkerékhez, s a kedvesének záloggal kellett őt kiváltani. Általában ez csókkal történt. Ha a fiú kiváltotta kedvesét, azt jelentette, hogy összetartoznak, s még abban az évben megesküdnek.