Pongrác, Szervác és Bonifác, a három jómadár

Májusban, ebben a szép tavaszi hónapban sokkal jobb idő szokott az általános lenni, mint mostanság. Csaknem nyári meleg, ám a jó idő idén várat magára. Ráadásul tegnap, ma és holnap van a fagyosszentek. No, de kik is azok a fagyosszentek? És főképp miért hoznak hideget a népi bölcsesség szerint?

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek a kertek rémei, hiszen olyan hírben állnak, hogy a lassan és fokozatosan melegedő, csaknem nyári idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez.

Már a régiek is megfigyelték, hogy ez a három „jómadár” könynyen visszacsalogathatja kertjeink rémét, a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Ráadásul az agrometeorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi – még a Julius Caesartól származó – naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont – Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve – május 12-14. maradt ezután is.

Annak, hogy a nép miért figyelt fel erre a szabályszerűségre, és miért nem méltat figyelemre más hasonló időjárási érdekességeket, a magyarázata igen egyszerű. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!”

Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert „ha Orbán nevet, a szőlő sír” vagy egy más megfogalmazás szerint: „savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.” Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint „amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz”. Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert „ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”. A négy fagyosszent tehát könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. Na, de bánkódásra semmi ok, hiszen a nyár melegét nem befolyásolják. (sn)