Pályázatírásról mindenkinek I.

Ez a cikk bevezeti az olvasót a pályázatírás világába és megpróbál rendszert teremteni a pályázatíráshoz kötődő rengeteg tennivaló első lépései között.

Számos pályázati kiadvány jelent meg az elmúlt években hazánkban, külföldről is igen sok szerezhető be. E kiadványok hasznosak, ám mindegyikre vonatkozik, hogy „szakirodalom jellegűek”, viszonylag vaskosak és a súlyos elméleti alapokra való építettségük mellett kevésé közvetlenek. A tapasztalatok szerint a legtöbb polgári önszerveződésből kiinduló csoport, alapítvány, egyesület a pénzt jelöli meg a tevékenységéhez, működéséhez legfontosabb szükségletnek. A kérdésre pedig, hogy erre az anyagi forrást honnan teremtik meg, a válaszadók nagy része azt feleli, hogy pályázatíráson keresztül.

A pályázatírás csak egy módszer a sok közül

Más pénz- és támogatásszerzési módszerek is léteznek: tagdíjak, önkéntes munka, szolgáltatási díjak, hírlevelek, hirdetés, rendezvények. Mielőtt a pályázatírást választanánk célunk elérésére, fontos végiggondolni, mit, miért és hogyan csináljunk. Sokan először pénzt akarnak csinálni, hogy dolgozhassanak. Ez fordítva van az önkéntes munka és a pályázás esetén: előbb le kell tenni valamit az asztalra, tervezni kell, és csak aztán lehet a pénzt felhajtani érte (jó esetben).

A támogató és a pályázó viszonyáról elmondható, hogy bizonyos kifogások azon a felfogáson alapulhatnak, hogy a dotáció megszerzése után a támogatott a támogató intézménytől vagy személytől függ. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy más út nincs, mint e függő viszony elfogadása. De a támogatásszerzést más nézőpontból is megfigyelhetjük. Ennek lényege a következő: a támogatónak rendelkezésére áll valamilyen forrás (pénz, számítógép, valamilyen szolgáltatás). A pályázó csoportnak viszont vannak tagjai, munkatársai, akik rendelkeznek bizonyos szaktudással, tapasztalattal. Tehát az egész támogatásszerző folyamat két, egymástól eredetileg független, egyenrangú fél kapcsolatáról szól. A támogatásért folyamodó szervezetek a támogató független partnerei a pályázat beadásától kezdve a munka befejeztéig.

A sikeres támogatásszerzés lépései

A támogatás megszerzésére irányuló tevékenységek előtt az alábbiakat érdemes végiggondolni:

1. Miről is szól ez az egész támogatásszerzés?

2. Mikor érdemes támogatás után járni?

3. Milyen alapokkal kell rendelkeznie egy leendő pályázónak?

4. Hol találhatóak a támogatók?

5. Hogyan vegyük fel a kapcsolatot a lehetséges támogatókkal?

6. Mit tegyünk, ha visszautasítottak minket?

7. Mit tegyünk, ha megkaptuk a támogatást?

Az első fontos lépések között szerepel annak a tevékenységnek, programnak pontos leírása, amire a támogatást kérjük. Háttéranyagok: szakmai vélemények, tanulmányok, képek bemutatása is meghatározó lehet. A támogatót először csak a tevékenység közérthetőbb részével célszerű megismertetni. Támogatólevelek, újságcikkek, külső értékelések a szervezet sikerességét és hitelességét bizonyíthatják. Emellett a legtöbb támogató szeret előzetesen meggyőződni a támogatandó szervezet pénzügyi és munkavégzési megbízhatóságáról.

Egy szervezet készen áll a támogatásszerzési folyamatra, ha:

1. kidolgozott programja és munkaterve van

2. van éves költségvetése, vagy be tudja bizonyítani, hogy léte nem csak ettől a támogatástól függ

3. felelősséget tud vállalni a pénz elköltésének módjáért és a tervezett eredmények eléréséért

4. van információs anyaga a szervezetről

5. birtokában vannak a tevékenységéről szóló újságcikkek vagy más híradások

6. rendelkezik támogatólevelekkel, referenciákkal

7. tisztában van azzal, mit és hogyan tud nyújtani a támogatásért cserébe.

Aki nem rendelkezik mindezekkel, az se keseredjen el, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik sikerrel végzik támogatásszerző munkájukat, a fent említett feltételeknek megfelelnek.

Még a pályázatírás írás előtt tájékozódni kell: a pályázati kiírás részletes feltételeiről, a pályázatot kiíró intézmény céljairól , a döntési mechanizmusról.

Gyakran felmerülő hibák a pályázatírás során:

– formai követelmények figyelmen kívül hagyása,

– a beadott pályázat nem illik a kiíró intézmény tevékenységi körébe,

– a pályázat túl rövid, kusza vagy túl részletes,

– a tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül,

– a költségvetés nem reális,

– a pályázatban a pályázó kirekesztő vagy kioktató hangnemben ír,

– a pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal. (Folytatjuk) (i, he)