Önértékelés a minőségért

Górcső alá került az iskola versenyképességeA szerző felvételeHajtman Béla, az iskola igazgatója a minőség elvét tartja az oktatásban a legfontosabbnak, hiszen ezen a területen is már a piaci követelmények érvényesülnek, melyek rákényszerítik az intézményeket a versenyre, és arra, hogy a fogyasztó, jelen esetben a diákok és a tanárok elégedettségét tartsák a legfontosabbnak. „Öt év alatt nagyon sok minden történt, sok minden változott, sok minden a régi maradt. Itt az ideje felmérni, merrefelé tartunk, mely területeken vannak a közös erővel orvosolandó hiányosságok. Egy intézmény akkor működhet jól, ha meg tudjuk beszélni a problémákat, melyeket közösen képesek vagyunk megoldani is” – hangsúlyozta Hajtman.

Nyitott intézmény

Először a diákok töltöttek ki egy anonim kérdőívet, mely az iskola jelenét és jövőjét érintő kérdéseket forszírozta. A szülők és a pedagógusok is kaptak kérdőíveket, melyeken keresztül kifejezhették elégedettségüket vagy éppen elégedetlenségüket. Az igazgató szavai szerint az általa vezetett iskola nyitott intézmény kíván lenni, mely bevonja a szülőket és a diákokat is profiljának megfogalmazásába.

Hajtman Béla elmondta, a lévai egyházi gimnázium a második szlovákiai magyar iskola, mely részt vesz ebben a felmérésben. Elsőként a komáromi Selye János Gimnázium vállalta ezt a fajta megmérettetést. Mivel nagy iskoláról volt szó, Komáromban minden tizedik diákot és az összes tanárt kérdezték meg. „Mivel kisebb iskoláról van szó, nálunk teljes lesz a fölmérés, mindenkit meg tudunk kérdezni, így még teljesebb lesz a kép. A felmérést majd Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója értékeli ki” – közölte a gimnázium igazgatója, s hozzátette: – „Mi nyílt kártyákkal akarunk játszani, mindenkit kérünk, legyen őszinte. Az igazság lehet, hogy fájdalommal jár, de csak ez vezethet a megtisztuláshoz, megújuláshoz. Valóban kíváncsiak vagyunk a véleményükre.”

Az igazgató ezután számítógépes prezentációs anyag segítségével mutatta be a kérdőívet a szülőknek. A véleménynyilvánítás érinti a gyermekeik tudásszintjét, a tanulással eltöltött időt, a tanárok munkáját, vajon az adott iskola csak a tehetséges diákokkal törődik-e, vagy a lemaradozók felzárkóztatására is odafigyel-e, milyen színtere az oktatási intézmény a tanulásnak, a közösségi életnek, a szakmai továbbképzésnek, milyen közeg az adott város, kellőképpen informálják-e a szülőket?

A helyzetelemzés is lényeges

Górcső alá kerül az iskola versenyképessége. Az igazgató szerint ez akkor lenne igazán érdekes, ha egy adott régió iskolái vagy a hasonló paraméterű oktatási intézmények mind részt vennének ebben a felmérésben, s ennek alapján meghatározható lenne, melyik intézménynek mi az erőssége, az idegen nyelvek oktatása vagy a szeretetközpontúság. Négy fontos kérdés is megfogalmazódott: mitől jó egy iskola, a lévai tanintézet jó iskola-e, honnan tudják ezt, mit tehetnek, hogy még jobb legyen?

A kérdések az iskola szülői szövetségének jóváhagyásával készültek. A kérdőív foglalkozik a célkitűzésekkel, tizenhat cél közül választhat a szülő, melyik öt számára a legfontosabb, s melyik öt az, amit az adott iskola kínál. A szülők ötös skálán fejezhetik ki elégedettségüket – tizenegy kérdésre válaszolva, a komáromi kérdőívben még volt hármas is, Léván már nem volt hármas, mivel ez semleges, középút, nem derül ki belőle a határozott vélemény. A helyzetelemzés is lényeges, hiszen a kedvelt tantárgyakra, a jövő szempontjából fontos tárgyakra, a legnagyobb problémát, odafigyelést igénylő órákra vonatkoztak a kérdések.

Önismereti teszt

Az igazgató kérte a szülőket, ne kérdezzék meg gyermeküket, a kitöltés után beszéljék csak meg a válaszokat. Kért mindenkit, kreatívan nevezzék meg a gimnázium legfőbb erősségeit, és azokat a területeket, melyeken fejlődnie kellene. Hajtman Béla egyfajta önismereti tesztnek nevezte a kérdések sorát, melynek segítségével tisztább képet kapunk önmagunkról. Felhívta a figyelmet, hogy arculattervezésként is felfogható ez a folyamat. „Öt év után határozzuk meg önmagunkat, az eredmény, amit kapunk, nem minisztériumi rendelet lesz, mi akarjuk így. Ha tudunk a gondjainkon segíteni, tegyük azt, figyeljünk egymásra, tudjunk együttműködni”.

Az igazgató távlati célja, hogy az iskola alávesse magát egy minőségbiztosítási folyamatnak. Michael P. Brunt szellemes mondása a krédója az intézményi önértékelésnek: „Amikor Kolumbusz elindult, nem tudta, hová megy, amikor megérkezett, nem tudta, hol van, amikor visszaérkezett, nem tudta, hol volt, és mindezt közpénzen tette.” Egy iskolának nem szabad Kolumbusz példáját követni.