Mikor szaporodik legjobban a gomba?

A penészgomba egy olyan jelenség, ami nem éppen a szíve csücske egy embernek sem. Mégis olykor a legváratlanabb helyen jelenik meg, s talán nem is sejtjük, hogy hogyan került oda. Ezért jó, ha tudjuk, milyen körülmények között szaporodik a legszívesebben, így talán elkerülhetjük, hogy minket is „meglátogasson“.

Vannak olyan növények, melyek nem növesztenek zöld leveleket, úgy, mint jó néhány másik társuk. Pontosan ilyen a túlérett gyümölcsön vagy a régi kenyéren képződő penészgomba. S hogy ezt tényleg bebizonyítsuk, legjobb, ha mi magunk járunk utána a dolognak, és elvégzünk egy-két jó kis kísérletet.

Fogj négy mélytányért, és mindegyikbe tegyél fél-fél szelet fehér kenyeret! Kettőt ezek közül fedj le üveglappal vagy műanyag fóliával! Egy letakart és egy fedetlen tányért helyezz meleg, sötét helyre, a másik kettőt pedig tedd hideg helyre! Naponta ellenőrizd, hogyan penészednek a kenyérdarabok. Feltételezhetjük, hogy a meleg, sötét helyre tett és letakart tányérban lévő kenyérdarabon fognak elsőként megjelenni a penészfoltok.

A penészgombák ugyanis nagyon szeretik a meleg és sötét helyeket. Nincs szükségük egy szemernyi napfényre sem, ugyanis jelen esetben a kenyér kémiai lebontásából élnek. A természetben persze nekik is megvan a szerepük. Mégpedig igen fontos feladat hárul a penészgombákra, hiszen lebontják a hulladékot és ezeket a lebontott anyagokat a többi növény számára újra hasznosíthatóvá teszik. Egyszóval különösen fontos szerep jut nekik a természet körforgásában.

S ha már beszéltünk a penészgombáról, pár szó erejéig legyen a főszerep egy másik gombafajtáé is, mely az élesztőgomba nevet viseli. Hangzás alapján ennek a gombának közel sem olyan szörnyű az elnevezése, lássuk a valóság ugyanezt mutatja-e!

Vegyél az élelmiszerboltban egy csomag élesztőport vagy úgy is hívjuk, sütőpor.

Ez egy barna színű por. Tegyél belőle egy-egy teáskanálnyit három csészébe!

A háromból kettőbe eressz félig langyos vizet, de az egyik vizéhez még keverj hozzá pluszban egy teáskanál cukrot is. Fél óra elteltével nézd meg, hogy mi történt. A száraz élesztőpor és a langyos víz keverékén, illetve azon az élesztőporon, amit magában hagytál, nem fogsz semmilyen változást sem észlelni. Viszont a harmadik csészében, amelyikbe cukrot is tettél, heves reakció megy végbe, gázbuborékok szállnak fel, valamint a keverék felülete felhabosodik. Talán már te is kitaláltad, hogy az élesztőgombák tápanyaga tehát a cukor. ĺgy aztán kihasználják a harmadik csészében adódott táplálkozási feltételeket, és pillanatok alatt elfogyasztják, sőt, közben még le is bontják a cukrot, hasznosítják a benne megkötött energiát és alkoholt, és szén-dioxidot szabadítanak fel. Ezért is hasznosítják már évezredek óta akkor, amikor cukortartalmú gyümölcsök levéből bort készítenek. (n)