Mi fán terem a DIFER?

A részvevők összesítették és megvitatták az elmúlt hónapokban lebonyolított próbamérések tapasztalatait. A tanácskozáson részt vettek a tatai Cogito et Solvo Pedagógiai Szolgáltató Kft. szakemberei is. Dosztál Magdolna és Dosztál Péter előadása után Bicó Eszter fejlesztő pedagógus az alapkészségek fejlesztése területén szolgált gyakorlati tanácsokkal. Az elhangzott észrevételek közül említhető, hogy az iskolák általában nem tudják, mire használható a DIFER, ezért tájékoztató előadásokra volna szükség. Lényege, hogy megmérhetők azok az alapkészségek, amelyek kritikusnak tekinthetők a tanulás szempontjából. A DIFER programcsomag standardizált teszteket tartalmaz, amelyek kimutatják, hogy a tanuló elérte-e valamely alapkészség fejlettségi optimumát, ill. mennyire közelítette azt meg. A gyerekek különböző szintű készségekkel kerülnek iskolába, s nem mindegy, mikor hozzák be a lemaradásaikat. A mérések eredményei megbeszélhetők a szülőkkel, s így azok partnerré tehetők gyermekük előbbre lépésében. A mérés a gyermekek számára érdekes beszélgetést jelent, nem fárasztó, s nem okoz streszt.

Gyenge képességű tanulók

Gyakran hangoztatott elvárás a gyenge képességű tanulók integrálása a normál iskolai közösségbe. A sikeres beilleszkedés szempontjából azonban nem közönbös, hogy erre mikor kerül sor. Kedvező volna már az óvodáskorú gyerekeknél elvégezni a mérést, ezáltal bizonyosságot szerezni a gyermek iskolaérettségéről. Az iskolába lépés után lefolytatott mérés megismétlése a tanév végén visszaigazolásul szolgál a fejlődés, netán a visszaesés mértékéről. Az így kimutatott fejlődési diagram kézzelfogható bizonyítéka annak a hozzáadott értéknek, amelyet a pedagógus a gyermeknél egy adott év alatt elért.

A tanulás sikerességét befolyásoló alapkészségek 8-9 éves korig mérhetők ezzel a módszerrel. Az értelmileg visszamaradott tanulók haladásának nyomonkövetésére azonban később is használhatók a tesztek. Az ő esetükben a fejlődési diagramok a felsőbb osztályokban is bizonyítékul szolgálhatnak a szülők és a tanfelügyeleti szervek számára, hogy milyen fejlettségi szintet értek el, s mi várható el tőlük az iskolai munka során. Segítségével a pedagógus tanácstalanságát felváltja az értelmet adó individuális fejlesztő munka.

A tanulók nem értik a fogalmakat

A képességek fejlesztésének a felsőbb osztályokban sem csökken a jelentősége. Tartalomba ágyazott kritériumorientált képességfejlesztésre kell törekedni, ami azt jelenti, hogy a pedagógusnak minden tartalmat a fejlesztendő képesség szempontjából kell feldolgoznia. A nemzetközi PISA mérések negatív eredményei következtében már nálunk is kultusza van az olvasás-szövegértés hangoztatásának. Elgondolkodtató ezek után, hogy az iskolában a hangos, szép olvasást értékeljük-e, vagy inkább a csöndes megértést. Gyakran tapasztalható, hogy a tanulók nem értik a fogalmakat, tehát a szöveget sem érthetik meg. A meg nem értett szövegek okozzák, hogy a tanuló valahol lemarad, s emiatt évekig nem éri magát utol. A tananyag mennyiségével csínján kell bánni, hogy legyen idő és lehetőség minden szót megmagyarázni ill. megérteni. Az összetett mondatokból tudnia kell a gyereknek elemi gondolatokat képezni, majd a szöveget saját szavaival visszamondani. Ha a gyerek merni fogja átfogalmazni az összetett gyakorlatokat, azzal elejétvesszük a magolásnak, és minden bizonnyal javulni fog a szövegértési képessége is. A DIFER-csoport tagjai június folyamán szeretnék lebonyolítani a záróméréseket, majd szeptembertől eleget tenni szélesebb körben az iskolák felkérésének az első osztályosok mérésében.