Megszületett a kitartás eredménye

Jakab Tímea és Račko Tibor tanáraik bíztatására indultak el a versenyenA szerző felvételeA Kárpát-medencei magyar középiskolák informatikai versenyét idén tizedik alkalommal rendezték meg. Az iskolák, a programozók és a felhasználók csapatai két helyszínen, Füleken és Salgótarjánban versengtek három napon keresztül, április 29-től május elsejéig. Idén harminchét iskola képviselői jöttek el a versenyre Szlovákiából és Magyarországról, a kárpátaljai és romániai iskolák vízumproblémák miatt nem vehettek részt a megmérettetésen. Az ipolysági fiatalok felkészítő tanárai Korcsoková Alena és Korcsok László elmondták, az ipolysági tanintézet a verseny második évfolyamától vesz részt a megmérettetésen, a programozók akkor az utolsó helyen végeztek, bár az iskolák versenyén már akkor ötödik helye térték el. Az utóbbi öt évben nagyon jó helyezéseket értek el az iskola diákjai, 2001-2003 között rendre elsők lettek a felhasználói kategóriákban, tavaly a harmadik és a negyedik helyet sikerült megszerezni (a negyedik helyen végzett csapat tagja volt Račko Tibor is), s idén ismét a legjobb felhasználók lettek az ipolyságiak.

Kreatív feladatokat oldottak meg

„Most már hagyomány nálunk ez a verseny, alig várják a diákok, hogy mehessenek” – tette hozzá Korcsok László. Račko Tibor és Jakab Tímea először az iskolák versenyéről beszéltek, ahol a programozók és felhasználók egyesült négytagú csapata (még két negyedikes, Farkas Bálint és Styaszni Klaudia képviselte Ipolyságot) kreatív feladatokat oldott meg, a tanárok hangsúlyos kihasználásával. „Origami-szerűen hajtogatni kellett papírból, volt, aki nyomtatót készített, a mi lányaink egy CD-lemezt hajtogattak, s ehhez csináltam én egy DVD-írót” – mesélte Tibor.

Négy óra, négy kérdés

Szombaton a programozók Füleken maradtak, a felhasználók pedig Salgótarjánra mentek, hogy négy óra alatt (meg)birkózzanak négy feladattal. Két feladatban a WORD, egy-egyben pedig az EXCEL illetve az ACCESS programokat kellett kihasználni. „Az egyik feladat annyira időigényes volt, hogy másfél óránk bánta a négyből. Az egyik feladathoz szinte hozzá se kezdtünk. Mi egy óra alatt kellett, hogy megoldjunk egy olyan feladatot, melyről kiötlője a kiértékelésen bevallotta, hogy fél évig gondolkozott rajta. Ugráltunk feladatról-feladatra, elakadtunk egy nehezebb problémánál, átugrottunk egy könnyebb részre. Jaj még ezt, jaj még azt, és kifutottunk az időből. Voltak kisebb hibák, egy diagram alja lemaradt, két óra múlva kaptuk meg a teljes ábrát, egy kis segítséget ígért a feladatlap, és nem találtuk sehol, három óra múlva megkaptuk. Izgalmas volt” – mesélte egymás szavába vágva Tímea és Tibor, s folytatták az élménybeszámolót. – „Ezek után nem számoltunk vele, hogy nyerhetünk. Tibor még bízott a harmadik helyben, öntötte belém a lelket. Mikor kihirdették a harmadik helyezetteket, s más nevet mondtak, teljesen lemondtunk a helyezésről. Találgattuk, hogy mit mondunk otthon, miért nem nyertünk, s nagyon meglepődtünk”.

Hobbijuk a programozás

Jakab Tímea így foglalta össze az eseményeket: „nekem a fejem is megfájdult utána”. Tímea és Tibor elmondták azt is, hogy olyanok is voltak, akik annyira nem tudtak mit kezdeni a feladatokkal, hogy kártyázni kezdtek verseny közben a teremben. „Nekünk éppen a nehéznek tartott EXCEL-es feladat ment a legjobban, ami másnak fejtörést okozott” – mondta Tibor. Az ACCESS-nél, melybe a versenyzők kétharmada bele sem kezdett („azt mondták, hogy ez nem része a gimnáziumi tananyagnak, mi tanultuk” – kommentálták a többiek véleményét az ipolysági diákok), a fiú szavai szerint „a nyelv miatt kompatibilitási probléma lépett fel”, hiszen ők csehül használják az itt magyar programot. „Könyveket is kaptunk segítségül, meg volt engedve a saját füzet használata, persze mindent otthon felejtettünk, semmit sem hoztunk magunkkal” – mondta Tímea és Tibor nevetve, s hozzáfűzte: – „A zsűri azt mondta, hogy nem is várták, hogy valakinek mind a négy feladat tökéletesen meg lesz oldva, ezzel a holtversenyt akarták elkerülni”. Korcsoková Alena már tavaly is buzdította a fiatalokat, hogy a programozás kategóriában induljanak, hiszen az a nehezebb. Tibor szerint a programozás inkább hobbi, „valaki otthon leül és magának programozgat, más gondolkodást is igényel”, a WORD-ot, az EXCEL-t viszont ki lehet használni a gyakorlatban. A két diák nagyszerű ajándékot kapott, egy remek apró tárgyat nyertek, a „kis kütyübe” belefér egy MP3-lejátszó, egy rádió, egy diktafon és USB-kulcsként is szolgál.