Ismét előkerül a már zátonyra futott koncepció

A koncepció ez ideig háromszor futott zátonyra. Az elképzeléseknek megfelelően a tandíjjal az oktatási költségek 5-30 százalékát – éves szinten 3 650-21 900 korona – terhelnék a hallgatókra. Az intézmények maguk döntenék el, hogy a megadott határokon belül mennyit kívánnak behajtani a hallgatókon. A legolcsóbbak várhatóan a műegyetemek, a legdrágábbak pedig a legnépszerűbb, az orvosi, a jogi és az informatikai képzést nyújtó egyetemek lesznek. A tandíjfizetés előreláthatólag gyakorlatilag mindenkinek kötelező lesz. Martin Fronc, az oktatási tárca vezetője szerint átlagosan havi 800 koronás tandíj esetén az egyetemek összességében évente mintegy 1,2 milliárd többletbevételre tehetnének szert. Kérdés azonban, ilyen mértékű többletbevétel megoldhatja-e a felsőoktatás problémáit.

Fronc annak ellenére bízik a tandíjrendszer sikerében, hogy egy közelmúltban készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek több mint 82 százaléka nem ért egyet a felsőoktatási tandíjak bevezetésével. A nyilatkozók fele szerint a tandíj nem emeli, sokkal inkább csökkenti majd az oktatás színvonalát.

A költségtérítéses felsőoktatás esetleges bevezetése heves reakciókat váltott ki a hallgatók körében is. Emlékezetes, május negyedikén Pozsonyban mintegy ötszáz diák tartott tiltakozó megmozdulást az ingyenes felsőfokú képzés fennmaradásáért és a felsőoktatás kormány által tervezett reformja ellen. A tüntető fiatalokat mintegy 20 ezer hallgató támogatta aláírásával. A tiltakozók többsége a baloldali hallgatótömörüléseket képviselte. A jobboldali kereszténydemokrata fiatalok elutasították a tüntetés gondolatát, egyben kampányba kezdtek, hogy meggyőzzék a diákokat a tandíjrendszer bevezetésének előnyeiről.

A hivatalos felmérések szerint az egyetemisták – ha állandó lakhelyükön található felsőoktatási intézményt látogatnak – havi tanulmányi költségei a múlt évben átlagosan mintegy 4000 koronát tettek ki. A lakóhelyükön kívül felsőfokú tanulmányokat folytatóknak a fenti összeghez képest havonta hozzávetőlegesen és átlagban 1300 koronával magasabbak a tanulmányaikkal összefüggő költségeik. A valóságban vélhetőleg még ennél is sokkal drágább a diákok élete.

Egyelőre felmérhetetlenek a fizetős felsőoktatás majdani következményei. Főleg, ha figyelembe vesszük az alacsony hazai átlagjövedelmet, és azt a tényt, hogy a szlovákiai családok tizenkét százaléka szociálisan hátrányos helyzetű. (ervé)