Irodalmi séta A Pál utcai fiúk nyomában

A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai rendhagyó irodalomórán vettek részt Budapesten.

Olyan korban élünk, amikor a digitális technika kiszorítja a hétköznapi értelemben vett könyv világát. Mit tehet a 21. század magyartanára, hogyan tudja felfedeztetni a diákokkal az olvasás örömét, milyen eszközökhöz nyúljon, hogy a gyermekek az oly rosszul csengő „kötelező olvasmányt”, a klasszikus szépirodalmi művet valóban kézbe vegyék, elolvassák, megszeressék?

Hogy igazi élmény legyen számukra A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény, a komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai rendhagyó irodalomórán vettek részt Budapesten. Nehéz Győző idegenvezetővel felkeresték a regény helyszíneit. Megtekintették a regény főszereplőjének, Nemecsek Ernőnek az emléktábláját a fiktív regénybeli lakóhelyén. Utána felkeresték a VIII. kerületben az einstand jelenetet ábrázoló szoborcsoportot. Valamennyien örömmel fényképezkedtek a szoborba öntött Nemecsekkel, Kolnayval és Weisszel, ugyanakkor az einstandot elkövető Pásztorokat senki sem választotta.

Ellátogattak a Pál utcaiak legendás grundjára, mely a regény 100. évfordulójára készült el. Itt diákjaink átélhették a regénybeli grund eseményeit. Természetesen a vörösingesek tartózkodási helyét, a Füvészkertet is felkeresték, ahol az eötvösös diákok által képviselt Pál utcai fiúk küldöttségének hívására a pálmaházban rejtőzködő Nemecsek (Ďumbier Áron, 6. a) is előbújt. Szerencsére a mi Ernőnknek nem kellett a pálmaházban megfürödnie a vízben, mint egykor a Pál utcaiak közlegényének.

Az irodalmi sétán a beszélgetésekből kiderült, hogy a regény „tetszési indexe” a képzeletbeli skálán magasra ugrott. A rendhagyó irodalomóra elérte a kitűzött célt, a regény olvasásakor kialakult fantáziakép megelevenedett, az olvasott és átélt élmények valamennyiük számára maradandóvá tették a 19. században játszódó történetet.

A rendhagyó irodalomóra után a diáksereg az Országházba látogatott. Megismerkedtek a Ház történetével, építészetével, megnézték a kupolacsarnokot, a főrendházi előcsarnokot, megcsodálták a Szent Koronát, az országalmát és a királyi jogart.

A nap végén kellemesen elfáradva, élményekkel feltöltődve tértek haza.