Hogyan tanuljunk?

Nem mindegy milyen körülmények között és mit tanulunk. Egyszerűbb olyan tárgyat tanulni, amely megfelel érdeklődési körünknek, hiszen kíváncsiak vagyunk a tananyag minden szavára. A tanulás nem más, mint egyfajta ismeretbevésődés.

A gyermekek már kiskorukban számtalan dolgot megtanulnak: ha nem elég óvatos, a macska megkarmolhatja, ha forró tárgyhoz nyúl, elkapja a kezét. Ezek az emlékek bevésődnek, s később is emlékezünk rá. Ma már az iskolákban is lehetőség nyílik a tapasztalás útján történő tanulásra. Biológiaórán számtalan, az emberi test részeit jelképező tárgy kerül elő a szertárból, és néhány helyen játékosan is megtanulhatják a diákok a tananyagot.

Nem érdemes kimerülten tanulni. A diákoknak is sokszor azt javasolják tanáraik, ne nézzenek tévét, ne hallgassanak zenét tanulás közben, hasznosabb, ha előbb megnézik a kiszemelt filmet, s csak azután látnak neki a tanulásnak, így semmi nem tereli el figyelmüket. A koncentrálóképesség zavara is okozhat tanulási nehézségeket, ezt a képességet azonban lehet fejleszteni. A tanulás és a magolás között is hatalmas különbség van. Az első lépés az elsajátítandó anyag megjegyzéséhez, annak megértése. A tanórákon, előadásokon hallott információk megértésével, az információ egy része megmarad az emlékezetben, így később könnyű annak memorizálása. A tanulást érdemes olyan időpontra időzíteni, amikor nincs más elengedhetetlen feladatunk. Nem jó ötlet reggel a buszon, munkába menet, vagy lefekvés előtt fáradtan tanulni.

A tanulás folyamata mindenkinél mást jelent. Egyes emberek képesek elvonatkozni a külső zajoktól, s a tanulásra koncentrálni, míg mások csak teljesen nyugodt körülmények között tudják megjegyezni az új információkat. Van, aki tapasztalat útján, mások pedig vizuális úton szeretnek tanulni. Az első lépés a sikeres tanulási folyamat elsajátításához az önmegismerés, válasszuk mindig a számunkra legmegfelelőbb módszert.

A cikk szerzői a dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola diákjai.