Felvételizel? Előbb fizess!

A felsőoktatási intézmények minden esetben kérik, hogy a diákok fizessék be az illetéket, függetlenül attól, hogy elmennek-e a felvételire vagy nem. A leendő hallgatók annyi jelentkezési ívet adnak be az egyetemekre, amennyit csak akarnak, ám a számadatok azt mutatják, mindenki átlagosan két helyre jelentkezik. A felvételi díja változó, idén 450 koronától 1500-ig terjed. Ha egy érettségiző például a jogi és orvosi egyetemre jelentkezik, csak a vizsga díja 3500 koronát tesz ki. A legmagasabb díjat a pozsonyi Comenius Egyetem Jogtudományi Kara és a Bél Mátyás Egyetem szabja, mindkét helyen 1500 koronát fizetnek a jelentkezők. Abban az esetben, ha a jogi egyetemre idén is annyian jelentkeznek, mint tavaly, tehát 1885-en, akkor az ötnapos felvételi eljárás során az oktatási intézmény mintegy 3 millió korona bevételhez jut. A jelentkezési díj a pozsonyi Színművészeti Egyetemen sem elhanyagolandó, oda 1450 koronát kell befizetni. A nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem rektora, Imrich Okenka szerint a felvételt hirdető felsőoktatási intézményeknek nagyjából azonos összegű jelentkezési díjakat kellene szabniuk, és minden esetben csak a felvételi eljárással kapcsolatos kiadások fedezésére kellene pénzt kérni a leendő hallgatóktól. „Véleményem szerint ennek az összegnek nem szabadna meghaladnia a nyolcszáz koronát” – nyilatkozta.

Azt, hogy a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi díjak mennyire reálisak, és az összegből mennyit költenek ténylegesen a postaköltségre, a tesztek összeállítására és kinyomtatására, még nem ellenőrizte senki. Ám az tény, hogy azokon a karokon a legmagasabb a díj, ahova a legtöbben jelentkeznek, és a kevésbé közkedvelt egyetemeken alacsonyabb ez az összeg. Indokolt esetben az egyetem rektora csökkentheti, eltörölheti díj összegét, vagy későbbre teheti a befizetés időpontját, ha a jelentkező rossz szociális vagy egészségügyi helyzetben van.

Miért fizetünk még?

Abban az esetben, ha a hallgató indokolatlanul hosszabb idő alatt fejezi be a tanulmányait (nem számít ide a kórházi kezelés időszaka), mint a meghatározott idő, akkor minden további évért legfeljebb az alap (8600 korona) ötszörösét kell fizetnie (ma ez 43 ezer korona).

A doktori szigorlati vizsga elvégzésének és a doktori munka megvédésének díja nem haladhatja meg az alapösszeg 150 százalékát, tehát maximálisan 10 ezer korona.

A doktori szigorlat elvégzése után az akadémiai titulust igazoló oklevélért is fizetni kell, ám ez az összeg nem haladhatja meg az alapdíj 30 százalékát, tehát maximum 2580 korona lehet.

Mi mindent foglalhatmagában a felvételi díja?

A tesztek fénymásolatának kiadásait,

postaköltséget (a hallgatók értesítése a vizsga időpontjáról, majd eredményéről),

a tesztjavításra felvett plusz munkaerő bérét,

a tesztkészítő szoftver árát (ám ez csak egyszeri befektetés),

adatlapok árát. (sr, he)