Európaiságra nevelés

A Katedra legfrissebb számának szerzői az európaiságra nevelés és a magyarságismeret oktatásának kölcsönhatásait boncolgatják. Arra a kérdésre keresik a választ, hogyan lehetünk magyarként európaiak. Modern európai tudattal csak az az egyén vértezhető fel, aki szilárd nemzettudattal rendelkezik, áll a Katedra Társaság kapcsolódó állásfoglalásában. Egykori iskoláira Z. Németh István emlékezik Tintamókus fenn a fán című írásában. A folyóiratban interjú olvasható Horváth Géza, Szent Gorazd-díjas pedagógussal. Az érdeklődők megtudhatják, mi hír mostanság a Selye János Egyetemen. Tátyi Tibor Nincs elveszett gyerek című, Gergely Jolánnal, a párkányi speciális iskola igazgatójával készített beszélgetésében a gyógypedagógia szerepét járja körül az oktatásban. Pénzes István a tizenegyedik rozsnyói pedagógustalálkozón szerzett benyomásait adja közre. Csáky Károly Balogh Károly, a Madách-család krónikásának alakját idézi. Népzenékről kezdőknek és haladóknak című sorozatának soron következő darabjában Ág Tibor zenekutató az interetnikus kapcsolatokba kínál betekintést. Ökrös Csaba a budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának adjunktusa a kézilabdajáték oktatásának egy lehetséges módszerét ismerteti. A lap hasábjain az érdeklődők recenziót olvashatnak Vekerdy Tamás neves pszichológus Az iskola betegít? című kötetéről. Cseh Gizella pedagógus Csokonai Vitéz Mihály felvilágosodás kori poétára emlékezik a költő halálának kétszáz éves évfordulója kapcsán. A média értékközvetítő szerepének sajátos kétarcúságára figyelmeztet Szeberényiné Z. Judit nyugalmazott egyetemi tanár. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese a gyermekszínjátszás napköziben, tanulószobán betöltött szerepéről értekezik. Einstein és Freud neveléssel kapcsolatos nézeteit ismerteti Stredl Terézia pszichológus. (ervé)