Életveszélyes sivatagi biciklitúra

Észak-Kenya Afrika egyik legveszélyesebb területe, harcos törzsek lakják, sok a fegyveres, rablóbandák portyáznak. Marsabitban és környékén különböző kulturális programok közül válogattak. Megnézték a Goffredo krátert, majd a „zenélő kutat”, ami egy hét méter mély kút, amelynek az aljából láncban öt ember dalolva vödörszámra merte a vizet a jószágnak. A samburu falulátogatás is nagyon autentikusra sikeredett. Ez az Észak-Kenyában élő törzs a maszájokkal áll rokonságban. A törzs tagjai tollakkal, gyöngyökkel díszített öltözetben, lándzsákkal és kalasnyikovokkal fogadják a vendégeket. Ezután átkerekeztek Kenya északi szomszédjához. A törzsek között nagy az ellentét. Vannak kedvesek, és kevésbé kedves népek. „Az Etióp emberek között szokatlanul ellenségesek a tizen- és huszonévesek. Természetesen nem lehet általánosítani, de a gyakori esetek miatt lehet némi következtetést levonni. Volt, hogy kb. háromszázan kövekkel dobáltak meg minket. Igaz, ez egy focimeccs után történt” – mondja Kovács Szabolcs, a csapat sajtófelelőse.

Injera és Selassie

Az étkezéssel gondok adódtak. „Az etiópok egyik nemzeti eledele az injera. Leginkább palacsintához hasonlítható, bár annál durvább textúrájú, sokkal nagyobb méretű, savanykás ízű és gyakran szürkés színű tészta. Általában különböző pörköltfélével eszik.” A természetről viszont egészen szép élményeik is vannak. „Az egész országban, különösen délen és Addis Abeba környékén, csodálatos, dús növényzet, cukornád, ananász, mangó, sok kertet kaktuszsövény kerít el – mondja Alföldi Tibor az Old Spice Afrika Expedíció szlovákiai tagja, – de az nagyon zavart, hogy az egyik faluban kitörő örömmel fogadtak, mint hősöket, majd két településsel arrébb pedig kővel dobáltak. ĺgy soha nem tudhattuk, mire számíthatunk.” Szudánba röntgengépet vittek, ezért a mogorva etiópokból egy csapásra gondoskodó és szeretetteljes emberek váltak. „Miután kiderül, hogy milyen ajándékot hoztunk, virágokkal kedveskedtek, előkészítették a lábvizet, rabszolganők pálmalevéllel legyeztek, mindenki elé tettek vízipipát. Addis Ababában meglátogattam az etióp néprajzi múzeumot. A korábbi császári palota ma az egyetemi campus része, egyik szárnyában Etiópia különböző népcsoportjainak kultúráját, szokásait mutatja be, egy másikban pedig I. Haile Selassie császár és feleségének restaurált lakosztályát” – mondja Szabolcs.

Afrika csillagos ege alatt

Ezen kívül jártak a Kék Nílus vízesésnél. „A nevéhez kevéssé méltóan, barnás színű vizet találtunk, és zuhatag helyett éppenhogy csak csordogáló vizet. Pontosan nyolc éve csordogál, amióta a kínaiak a hajdani vízesés fölött párszáz méterrel erőművet építettek és ennek köszönhetően a valaha 400 m széles és 45 méter magas vízesés egy kb. 5 méter szélesre redukálódott.” Szudán érzelmileg is megviselte őket. „Egyre erőteljesebbé vált a nemzeti honvágy. Miután letusoltam, kiálltam egy szál törülközőben az út közepére és körbe-körbe forogva bámultam a semmibe. Megint csak felmerült bennem a kérdés, ami az elmúlt három hónapban többször foglalkoztatott. Mit keresek én itt, a semmi közepén, most épp a szudán-etióp határtól negyven kilométerre, a kelet-szudáni félsivatagban, egy olyan helyen, aminek a neve is csupán egy koordináta: N 13° 15’ 58,2” E 35° 50’ 16,3”? A kérdés költői volt, a tudat, hogy hónapok óta „világvégeken” járok, felemelő! Szóval itt álltam az út közepén és bámultam az eget. Három irányban is villámlott, de fölöttünk ezrével ragyogtak a csillagok!” – áradozik élményeiről Szabolcs. Az Old Spice Afrika Expedíció tagjai már Egyiptomban járnak, és július elején térnek haza.