Egyetemet végzettek előnyben

Ösztöndíj nélkül sok diáknak könyvtárra sem telikDömötör Ede illusztrációs felvétele A főiskolai és egyetemi tanulmányok iránt világszerte tapasztalható nagy érdeklődés alapvetően három ténynek köszönhető. Egyrészt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között kevesebb a munkanélküli, mint az érettségi vagy valamilyen szakvizsgával rendelkezők körében. Egy 1999-es felmérés szerint a felsőfokú képesítést szerzettek 6 százaléka volt állás nélkül, míg a gimnáziumban érettségizetteknek 18 százaléka. Másrészt a felsőfokú végzettségű alkalmazottakat magasabb bérkategóriába sorolják, és nagyobb társadalmi megbecsülésnek is örvendenek. A főiskolai és egyetemi végzettség számos előnyt jelenthet a pályakezdő fiatalok számára. Az alkalmazotti bérek nagysága összefügg a dolgozó végzettségével.

Tavaly körülbelül 12 000 korona volt Szlovákia állampolgárainak átlagjövedelme. Míg az érettségizett munkavállalók átlagosan ennek az összegnek csupán 96,1%-át kapták meg bérként, a felsőfokú végzettségűek az átlagbér 168,8%-át keresték meg. Érthető tehát, hogy sokak számára rendkívül vonzó lehetőséget jelent a továbbtanulás. Sok esetben mégsem folytathatják a tanulmányaikat a frissen érettségizettek, mert szüleik képtelenek fedezni a továbbtanulással járó tetemes költségeket. Hiába számítanak hosszabb távon jól megtérülő befektetésnek az egyetemi tanulmányok, ha rövid távon súlyos anyagi terheket rónak a hallgatókra és családjukra.

A rosszabb anyagi körülmények között élő fiatalok számára gyakran csak egyetlen lehetőség kínálkozik, munkát kell vállalniuk, ezzel a kényszerlépésükkel pedig nem feltétlenül, de az esetek többségében lemondanak a felsőfokú tanulmányaikról. Ezt a súlyos problémát csak egy hatékonyan működő szociális támogatási rendszer fenntartásával lehet kezelni.

A hallgatók szociális támogatásának jelenleg két formája ismert: részben vissza nem térítendő ösztöndíjjal, részben diákhitel nyújtásával lehet segíteni az anyagilag hátrányos helyzetű, tanulmányaikat felsőoktatási intézményben folytatni kívánó fiatalokat. Valódi segítséget természetesen elsősorban az ösztöndíjak jelentik. A diákhitelként felvett pénz a későbbiekben még gondokat okozhat a hallgatóknak, ugyanis a kölcsönt vissza kell fizetniük. Az oktatásügyi minisztérium tervezett lépése némileg változtat a jelenlegi helyzeten, de félő, ezzel sem szűnnek meg a szegényebb hallgatók problémái.

Közvetlen és közvetett támogatás

A főiskolai és egyetemi hallgatók szociális támogatása történhet közvetlen és közvetett formában. A közvetlen szociális juttatásokat az ösztöndíjak jelentik. A szociális ösztöndíjak kifizetésére az állami költségvetésben különítenek el egy meghatározott összeget. Ha a hallgató megfelel a támasztott követelményeknek, jogosulttá válik a havi rendszerességgel folyósított szociális ösztöndíjra. A támogatás összege a főiskolás, illetve az egyetemista családjában az egy főre jutó jövedelem mértékétől függ. A felsőoktatási intézmények saját forrásból is támogathatják a hallgatóikat. Ebben az esetben egyszeri juttatásokról is beszélhetünk, amelyeket kimagasló tanulmányi eredményekért, művészeti, illetve sportteljesítményekért ítélhet oda hallgatóinak az egyetem. A szociális támogatások közvetett formáját a felsőoktatási intézmény által biztosított étkezési és lakhatási hozzájárulások jelentik. (rv)