Biztonságos internet nap a Pázmány Gimnáziumban

A kezdeményezés legfőbb célja az, hogy felhívja az emberek, elsősorban a gyermekek és a fiatalok figyelmét arra, miként használják sokkal biztonságosabban és tudatosabban a digitális technológiákat, elsősorban az internetet és az okostelefonokat.

Iskolánk is bekapcsolódott februárban a biztonságos internet napba, amelyben részt vett az első, második és harmadik osztály dupla óra formájában (2x45 perc). Az első témakör a jelszavakról, ezen belül annak biztonságosabbá tételéről szólt. Igyekeztünk felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy egy biztonságos jelszó minimum 8 karakterből áll, amelyben kis- és nagybetűk, számok és speciális karakterek (pl.: @#$%) vannak. Bemutattuk a leggyakrabban használt könnyen feltörhető jelszavakat is, pl. 123456, password, qwerty, abc123 stb. A diákokkal ellenőriztettük azt is, hogy vajon aktuális e-mail-postafiókjuk adathalászat során kiszivárgott-e. A témakör végén sokan azonnal meg is változtatták jelszavukat a közösségi oldalukhoz és az e-mail-címükhöz.

A következő témakör a biztonságos mobilhasználattal foglalkozott. Operációs rendszertől függően (Android és iOS) szóba került a biztonságos alkalmazásletöltés kérdése a Google Play és az App Store online, alkalmazásokat árusító boltokban. Kiemeltük az ingyenes letölthető alkalmazások veszélyeit, pl. több milliós hamis letöltési darabszámok az alkalmazásfejlesztő neve helyett, hamis pozitív recenziók, a program engedélyezett jogainak figyelmen kívül hagyása. Ezek vezethetnek végül lehallgatáshoz és a magánélet elvesztéséhez, hiszen megszerezhető a tartózkodási hely és kinyerhetők vele személyes adatok is (levelek, SMS-ek stb.) A témakör része volt továbbá a biztonsági mentés (Backup programok), illetve az elveszett telefon megtalálási lehetőségeinek feltérképezése is (pl. Google Find My Device / Find My iPhone). A kiválasztott programokat a diákok telepítették és ki is próbálhatták.

A következő kisebb témakör a Facebook veszélyei volt. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a közösségi oldalra feltöltött képanyag az oldal tulajdonává válik, így akár kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Megbeszéltük a diákokkal, hogy milyen képet (szelfit) érdemes feltölteni, amely például nem hátráltat majd a későbbi munkakeresésben, nem tartalmaz személyes adatokat, és nem tükrözi az anyagi helyzetünket.

Ezt követte egy manapság kiemelkedő fontosságú témakör, a hoax (álhírek) világa. A diákok csoportokra lettek osztva, és különböző álhírekben (orvosi, kereskedelmi) kellett felfedezni egy tipikus hoax jellemző sajátosságait, mint például sokkoló információk, megbízható forrás feltüntetése, továbbküldésre való buzdítás. A gyakorlat végén az interneten további híreket olvashattak el, amelyekből fel kellett ismerni a valós és az álhíreket.

Az utolsó témakör az adathalászat (phising) volt. Itt elmondtuk, hogy milyen módszerekkel próbál egy internetes csaló személyes adatokhoz jutni (azonosítók, jelszavak, bankkártyaszámok stb.) Példákat hoztam fel e-mailes és weboldalas csalásokból, majd később nekik is fel kellett ezeket ismerni. A munka végén megkértük őket, hogy jelentkezzenek be Facebook-fiókjukba. Ez az oldal a tanár weboldalán belül elkészített Facebook bejelentkezési képernyő másolata volt. Szerencsére a diákok többsége észrevette, hogy a weboldal címe eltér az eredetitől, így ők nem írták be jelszavukat – a többiek a tanárban való bizalomra hivatkoztak :). Ebből kiindulva elmondtuk nekik, hogy bárki küld linket (e-mailben vagy weboldalon), mindig győződjenek meg arról, hiteles-e a link, és ott van-e a valós honlapok címében megtalálható zöld színű „https” szócska és az előtte álló „zöld lakat” (főleg közösségi és bankoldalakon), amely biztonságos kapcsolatot jelöl.

Záró gyakorlatként a tanultakból otthoni feladatként egy történetkészítő weboldalon kellett olyan történeteket készíteniük, amelyek felhívják mások figyelmét is a digitális világ veszélyeire.

Soóky Zoltán,

Pázmány Péter Gimnázium