Bízd rá a nyuszira!

A csodálatos reggel első fénysugarai simítják végig háromdimenziósan borotvált arcomat, miközben barátnőm – természetesen meztelenül – tökéletes aromájú kávét főz a kollégiumi konyhában, és kedvesen mosolyogva zsírmentes margarinnal keni meg a friss pirítóst. Arca gyönyörű, hiszen semleges PH értékű szappant használ, és a napfény vidáman táncol korpamentes, kondicionált haján. És csak most veszem észre, hogy tartós frizuráját ma reggel vörösre festette! Milyen csodálatos, ragyogó szín! Azt tervezi, hogy estére megint szőke lesz, mert megérdemli.

Együtt indulunk a suliba. Néhány fiatal egy kanapén ülve integet az utcán, és narancsitalt kortyolnak elégedetten, arcukon a jövő generáció emelkedett életérzése: haverok, buli, és tengerpart, vagy valami ilyesmi.

A suliban mindenki friss és jókedvű – hála az olcsó és kiváló kávénak –, a tanulás olajozottan halad, csupán a lánytársaink nyughatatlansága okoz némi problémát, mikor 11-kor feltűnik az ablaktisztító modellfiú diétás kólát kortyolva, és még a mocskos üvegen át is jól kivehető dülledő mellkasa, és kockásra kidolgozott hasizma, melyet biztosan az otthoni használatra gyártott kondi eszközöknek, és a zsírégető teának köszönhet. Mi is elgondolkodunk ezen, hiszen csak napi tíz perc az egész.

Délben kiugrom ebédelni a sarki gyorsétterembe, hiszen ott jó lenni, és az étel is friss és tápláló. Fogyasztás közben néhány fontos telefont bonyolítok, és ezt már nyugodt szívvel tehetem, hiszen már csúcsidőben sem kell aggódnunk a percdíjak miatt, elvégre ez a mi hangunk. Ebéd után bekapok néhány drazsérágót, hogy szájüregünkben normalizálódjon a PH érték, persze alkalmanként egy-két mentolos cukorka is megteszi, pláne, ha csak két kalória.

Hazafelé megállok vásárolni a benzinkútnál (mert most ott érdemes) csokit, habkönnyű pudingot, pelenkát és intimbetétet (persze a legnagyobb nedvszívóképességűt), tartós elemet, háztartási gépeket, 2 in 1 sampont, arclemosót, sminket és fogkrémet, ami háromszoros védelmet biztosít; szóval a legszükségesebb dolgokat. Az utcára lépve összefutok K. István mosógépszerelővel, aki már 26 éve van a szakmában, és neki elhisszük, hogy valamit tennünk kell a vízkő ellen, még egy kollégiumban is. Az este békés és nyugodt, környezetbarát légfrissítő illata árad, és mi intelligens mosóporral tisztított pizsamába bújva, már a másnapra gondolunk. Probléma egy szál se, hiszen már gondoskodnak rólam, és a gondok oroszlánrésze az övék. (Garabonciás)