Bab úr, a rekeszizmok réme

Hat évvel ezelőtt láthattuk őt először Antal Imre showjában, a Szeszélyes évszakokban. Fénykúp vetült a macskakőre, és rövid szünet után az égből lepottyant valami. Pillanatokig - amíg feldolgozta az eseményeket - a földön feküdt. Majd megrázta magát, körülnézett, és egy gyengeelméjű arckifejezésével kikacsázott a képernyőről, hogy aztán megkezdje mindennapi ámokfutását. Ő Mr. Bean, magyarul Bab úr.

Már a kezdő képsorból is sok minden kiderül. Egyesek szerint abból, hogy Bean fénykörben ér földet, miközben angyalok kara dalol, arra következtethetünk, hogy ő maga is az égbolt kitagadott, bukott angyala, aki azért jött közénk, hogy bennünket itt a Földön megnevettessen. Vagy pedig azért, mert egyszerűen rosszul lépett odafönn, és leszédült.

Mások szerint viszont szó sincsen „bukott angyal“-elméletről, Mr. Bean mindössze egy szerencsétlen idióta.

Egy azonban biztos: Mr. Beannel szemben senki sem marad közönbös. Az emberek vagy szeretik és rajonganak a Rowan Atkinson által megformált karakterért, vagy hevesen tiltakoznak ellene. Langyos, „nekem mindegy“ állásponton senki nem marad iránta. Aki ért valamicskét a Show-bizniszhez, tudja, hogy ez az igazi siker jele, főleg a humoristáknál.

Humoros Bean

A humoros szó az ókorból származik, és testnedvet jelent. Könnyen rájöhetünk, hogy a régi idők emberei is tudták már, hogy a nevetés, sőt, az önmagunkon való nevetés nem csupán a komédia kísérője, hanem a túlélés fontos eszköze. Aki képes szívből mosolyogni, jóízűen kacagni, hatalmasakat röhögni vagy vinnyogva fetrengni, az gyakran gond nélkül veszi az akadályokat.

Min is nevetünk pontosan? Ezzel a kérdéssel humoristák és pszichológusok hada foglalkozott, de megnyugtató választ senki nem tudott rá adni. Ahány ember, annyi felfogás a mulatságosról. Legtöbbször „bejön“ a poén, ha az élethelyzetet teljesen más közegbe helyezzük, és kialakul a kiadós félreértés, például sötét szobában szerelmet vallunk a saját anyósunknak. Erre épülnek a századforduló bohózatai. A XX. század második felében azonban hódítani kezd az az abszurd humor, amikor az előadók görbe tükröt tartanak elénk : minden a feje tetejére áll. Ebben a helyzetben sokkal élesebben kivehetjük saját hibáinkat és lényünk nevetségességét.

Nos, a Rowan Atkinson által megformált figura egyesíti magában az összes elemet : gumiarcú bohóc, akiben néha mi is magunkra ismerhetünk, ahogy meztelenül szaladgál egy szállodában avagy az utcán, esetleg hírtelen belebújik egy postaládába, és onnan néz megszeppenten.

Angol Bean?

A köztudatban az angol humort eleinte a kimért, frakkos urak favicceivel azonosítottuk. Mára a kép jóval tágabb. Galla Miklóssal szólva angol humor az, amit angol emberek találtak ki. Más szempont szerint nem is lehetne egy kalap alá venni az intelligens és tehetséges Monty Pyton csoportot a kedves, szexmániás öregúrral, Benny Hillel. Mr. Bean egyikőjüknek sem örököse, sőt, egyáltalán nem is hasonlít rájuk.

Sajátos stílusa az ügyefogyottságra épül, és persze a csökkent értelműségre : ő a 007-es, de a szám nem a legyőzhetetlen titkosügynököt, hanem Bean intelligenciahányadosát jelöli. Jelleme is hagy maga után némi kivetnivalót. A végletekig önző, a betlehemező gyermekeknek megmutatja a csokoládét, ám aztán nem ad nekik belőle, hanem rájuk csapja az ajtót; ráadásul teljesen érzéketlen, az utána epekedő lánynak karácsonyi meglepetésként egy jegygyűrű dobozában ad át egy tiplit. Gyerekesen örül az ajándékoknak, de bizalmatlan, tart mindenkitől: a szálloda portáján leadja még az autója kormányát is.

Bean tehát semmiképpen sem „angol humor“-ral nevetteti meg közönségét, mert poénjait éppúgy megértik Brazíliában, mint Ausztráliában. Sőt, még Thaiföldön, Bangkokban is. Rowan Atkinson egyik közeli barátja a következő jelenetnek volt szemtanúja a szexpiaci negyedben: egy bárban éppen erotikus műsort élvezett a nagyérdemű. A hölgyek felvonultatták a szerelmi praktikák széles arzenálját, ám szerencsétlenségükre bekapcsolva hagyták a tévét. Amikor pedig megkezdődött Mr. Bean műsora, a bár közönsége mindent elsöprő nevetésben tört ki. Az erotikus táncot be kellett fejezni, a lányok is rátapadtak a tévére és jóízűen nevetgéltek Rowan Atkinson csetlés-botlásán.

Privát Bean

Azt hihetnénk, Rowan Atkinson éppen oly ügyefogyott és nevetséges magánéletében, akárcsak a képernyőn. Pedig épp ellenkezőleg. A színész példás családi életet él. Amikor nem forgat, feleségével és gyermekeivel vidéki házában húzódik meg. Szabadidejét a tenisznek és a gokartozásnak szenteli. Gyors kocsikat is gyűjt, és cikkeket ír a CAR-ba, a brit autósmagazinba.

A sztár 1956-ban született. Gyermekkorát zsúfolt lakónegyedben tölti, ám apja gyakran kiviszi bátyjával a családi farmra. Magániskolába járatják, innen kerül először a Newcastle egyetemre, majd a híres-neves Oxford városába, ahol elektromérnökként diplomázik. Még a tanulmányai alatt találkozik Richard Curtisszel, akivel kabarétréfákat kezdenek írni, sőt elő is adják azokat. Egy másik egyetemi cimborájával rövid ideig komikuspárost alkot: Tony Blairrel elnyerik az „Év egyetemi humoristái“ díjat. (A Tony nevű srác tetszési indexe ma elképesztő magasságban szárnyal Nagy-Britanniában. Nem véletlenül ő a miniszterelnök.)

Atkinson egy napig sem dolgozik elektromérnökként. A Hampstead Színházban helyezkedik el, és komédia-revükben lép fel, két év múlva pedig a BBC legendás „Ez aztán a kilenc órai hírek“ című, fékvesztett humorú show-jában dolgozik A sorozat elnyer minden elképzelhető díjat, 1980-ban még az Emmyt is, amire manapság csupán az X-akták és a Vészhelyzet képes. A műsorral párhuzamosan Atkinson a Londoni Globe Színházban egyszemélyes kabaréval, hamisítatlan „one man show“-ban lép fel. A tomboló siker meghozza gyümölcsét: azonnal megválasztják „Az év legjobb komikus személyiségének“.

A sikerszéria nem marad abba. A Fekete vipera (Black Addler) című sorozat újra nézőcsúcsokat döntöget (ebben az angol történelmen fut végig), de Atkinson filmszerepeket is elvállal. Játszik Sean Connery oldalán a Sohase mond, hogy soha című James Bond-filmben, az Oroszlánkirályban a hangját kölcsönzi Zazunak, utoljára pedig a Négy esküvő, egy temetés papjaként láthattuk a vásznon.

Mr. Bean karaktere 1989-ben született meg, és Atkinson úgy gondolta, nagy bukás lesz a sorozat. Az első részek után azonban csodálkozva vette észre, hogy egyre többen azonosítják őt Mr. Beannel. Azóta bekerült ebbe a skatulyába, és nem is nagyon akar kimászni belőle. „Érzem, hogy öregszem...“ - nyilatkozta, de még nem akarok szakítani Beannel. Ha majd úgy gondolom, abba kell hagynom, akkor majd szívesen játszanék olyan filmekben, mint a Holt költők társasága.

A szexszimbólum Mr. Bean

Akármilyen furcsa, Mr. Bean figurájáért nemcsak a gyerekek, hanem a nők is rajonganak. Nyilvános fellépései óriási tömeget vonzanak. Láttára az Atkinsont bálványozók nem ritkán hisztérikus jeleneteket rendeznek. Pedig nem kifejezetten ő a legnagyobb macsó a földkerekségen. Ausztráliai bemutatkozásakor például grimaszolva, kezét-lábát összevissza rázva, idétlen arckifejezéssel szteppelt be a színpadra, majd a következő beszédet intézte az összegyűltekhez:

„Ohó, khm... Au, juj, ooooo -izé.... Hm-hm, hát, nem vagyok a szavak embere.“

Majd újra úgy tett mintha rájött volna a jól ismert Beanes rángógörcs. Mindezek ellenére a női testőrök szinte elaléltak Atkinson közelében.

Egy tizenkilenc éves diáklány így vallott Bab úrról: „Egyszerűen imádom! Őrült szexi, és egyre szexisebb. Olyan férfi, akit gyámolítani kell, mert még mindig a játékmackójával alszik. Ráadásul nagyon aranyos, és végletekig romlatlan.“

A bombaüzlet Bean

A brit pop- és rockzene exportja annyit hoz a költségvetésnek, mint a teljes szénbányászat, és a humoristák szellemi termékei szépen kamatoznak. Ami azonban Atkinson egész estés mozifilmjével, A Bean - Az igazi katasztrófafilmmel történt, valóban példátlan. Elérte a százmillió dolláros bevételi álomhatárt, mielőtt az USA-ban forgalmazni kezdték volna. Nagy-Britanniában a történelem legtöbbet hozó brit filmjeként ünneplik, egész Európában, de Ausztráliában is a tavalyi év kaszszasikere.

Külön érdekessége a filmnek, hogy Rowan Atkinson először mond Mr. Beanként összefüggő mondatokat, tehát megszűnik az eddigi szerencsétlenkedések némafilm jellege. A kritikusok persze húzták a szájukat, a mozik előtt viszont kilométeres sorok várakoztak.

Bean győzött! (origo)

Felhívás

Rajzoljátok meg a Nagyszünet logóját és küldjétek be szerkesztőségünk címére! A legsikerültebb és legötletesebb rajzok beküldői Nagyszünet-pólót és ajándékokat kapnak. Előre is köszönöm az együttműködést és a küldeményeiteket! Horváth Erika