Az UNESCO igyekszik egységet teremteni

Az UNESCO Statisztikai Intézete megjelentetett egy átfogó tanulmányt, mely a tagországok oktatási helyzetét térképezi föl, és amely a készítők szándéka szerint segít megmutatni, hogy mely dolgokon kell változtatni és milyen módon ahhoz, hogy az országok elérjék az ENSZ által kitűzött célokat az oktatás területén.

„A tudás, a készségek és a képességek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljünk a XXI. század kihívásainak, olyan oktatási rendszerekben szerezhetők meg, amelyek igazságosan osztják el a tanulási lehetőségeket, és amelyek hatékonyan használják föl a pénzügyi és emberi erőforrásokat. A pontos, megbízható és időszerű statisztikák nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az oktatási rendszerek el tudják érni ezeket a célokat. Sok ország számára, melyek még azért küzdenek, hogy kitörjenek a szegénységből és megvalósítsák az általános alapfokú oktatást, a statisztikák a haladás fokmérőjéül szolgálnak, és lehetővé teszik, hogy kijelöljék a fontos célokat a szűkös források felhasználásához. Fejlettebb országokban az oktatási statisztikák segíthetik a kormányokat, hogy lépést tartsanak a globalizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások egyre gyorsuló ütemével.” – így kezdődik az UNESCO Statisztikai Intézetének (UIS) nemrégiben közzétett, az oktatás állapotát mérő kutatásának előszava. A cél tehát egyértelmű. Az UIS feladata, hogy figyelemmel kísérje e célok megvalósulását. Ezért a jelen statisztikai jelentés nagy hangsúlyt fektet az alapfokú oktatás helyzetének vizsgálatára. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy Afrika és Dél-Ázsia jelentős nehézségekkel küzd, hogy megvalósítsa a Dakarban kimondott célt. Az UIS becslése szerint a világon jelenleg is mintegy 104 millió iskoláskorú gyermek van, aki nem vesz részt az alapfokú oktatásban. A jelentés egyaránt hangsúlyt fektet az oktatás mennyiségi fejlesztésének mérésére, tehát arra, hogy mennyi gyermek kerül be a megfelelő korban az oktatásba (az itt használt mérőszámok a beiskolázásra vonatkoznak), és mennyi gyermeknek sikerül elvégeznie az iskolát (a mérőszámok tehát az elvégzett évek számát, a képzésben való bennmaradást mutatják), és a minőségi fejlődésre. Mindkét aspektus nagy jelentőségű. A beiskolázás nem csak önmagában fontos, más problémák megmutatására, megoldására is alkalmas. A hátrányos társadalmi csoportok felzárkóztatása, a nemi különbségek kiküszöbölése egyaránt kötődik az alapfokú oktatásban való részvételhez. Ami az oktatás minőségét illeti, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a beiskolázás önmagában mit sem ér, ha a gyermekek az alapfokú oktatás elvégzése után is írástudatlanok maradnak.

A dakari keret-megállapodás több célt is meghatározott. ĺgy például az óvodai ellátás kiterjesztését, vagy a nemi különbségek kiküszöbölését az oktatásban, az oktatás minőségének javítása nemcsak alap-, de közép- és felsőfokon is. Az UIS jelentése tehát igyekszik figyelemmel kísérni mindezen célkitűzések megvalósulását. Méri például az óvodai ellátásban részt vevő gyermekek számát, a fiúk és lányok beiskolázási arányát, és arányukat a magasabb oktatási szinteken, az írni-olvasni tudók arányát a 15-24 éves korosztályban és ezen belül az írni-olvasni tudó nők számát a férfiakhoz viszonyítva stb.

A nemzeti oktatási rendszerek rendkívül bonyolultak, összetettek, ez a komplexitás csak egy olyan statisztikai eszközrendszerrel ragadható meg, amely az oktatási politika minden elemét leképezi, és amely egy olyan világos és érthető rendszert alkot, amely lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlítást. Elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök kielégítsék a nemzeti oktatási rendszerek és a nemzetközi szervezetek információigényét. Az UIS jelentése arra vállalkozik, hogy megteremtse ezt a fajta eszközrendszert. (k, he)