A térképkészítés titka

A környezetismeret- és a földrajz órák elengedhetetlen kelléke a térkép, melyet óráról órára használtok. Miközben tanulmányoztál egy térképet, felmerült benned valaha is, hogy vajon miként tudták olyan arányosan és pontosan az egyes vidékeket a legkisebb utcáig élethűen megrajzolni? Ha érdekel, tarts velünk!

Menjünk vissza az időben, és először ismerjük meg őseink módszereit, melyek érthetően egészen eltérőek a mai, modern technikai vívmányok segítségével készített térképekétől. Századokkal ezelőtt a térképkészítő, más néven kartográfus felmászott a magas hegycsúcsokra, vitte magával a mérő- és rajzolóeszközeit, és onnan szemlélve az alatta elterülő tájat kezdett hozzá a munkához. A következő lépcsőfok a hőlégballon volt, és a tájról már légi felvétel készült. Ezzel szemben ma egészen más módszereket alkalmaznak. Bár a mai kor kartográfusai is felmennek a magasba, de ezt repülőgéppel teszik, és természetesen nem rajzolgatnak, hanem nagyon modern fényképezőgépeket használnak a táj látványának megörökítésére. A levegőből végzett terepfelméréshez a repülőgépek a térképhez szükséges fotók méretarányának megfelelő magasságba emelkednek. A repülőgép sávokban repül oda és vissza a felmérni kívánt terület felett. Minden felvétel fedésben van a következővel, nehogy egyetlen kis rész is kimaradjon. A már összeállított képet egy pontosan ismert helyzetű tereppontokból álló hálózatra illesztik. A műszer méri, feljegyzi és berajzolja a térkép minden elemének a helyzetét és magasságát. A tereppontoknak is van szélesség- és hosszúságkoordinátájuk. A terep fényképén egy fénynyaláb végigmegy, amely minden apró részletet rögzít egy mágnesszalagon. Ezek az adatok egyidejűleg videoképernyőre kivetítve is ellenőrizhetőek. A mágnesszalagon tárolt információkat számítógépbe táplálják. A számítógéphez kapcsolódik egy rajzolóberendezés, mely képes arra, hogy még javítható vázlattérképeket, ugyanakkor végleges, nyomdakész térképeket is elő tudjon állítani. A gyűjtött adatok alapján készíthető sokféle térkép, más-más célnak megfelelően. Készíthető például autóstérkép a járművezetőknek, aztán városokat, szántókat, erdőket, mocsarakat bemutató térképek. Ha egy térképen kicsi terület van feltűntetve, akkor az nagyon részletes, az ilyenen szinte még a házakat is ábrázolják, megtalálhatók rajta tavak, még nagyon idős, nevezetes fák is. Az ilyen térképek a várostervezőknek nyújtanak nagy segítséget. A térképeken általában az alföldek zöldek, a hegycsúcsok pedig sötétbarnák vagy lilásak. Létezik azonban az eddigieken kívül olyan domborzati térkép is, melyen még a térhatást is ábrázolják. Ez azonban nagyon komoly és nehéz munkát igényel. Egy alaposan elkészített térképet tehát a térképrajzolók vagy a számítógép készíti el. A kézi rajzolás során több filmrétegen dolgoznak. Az egyikre az utakat rajzolják, a másikra a folyókat, egy harmadikra a szintvonalakat és a magassági színezést stb. Legvégül az akár húsz réteget egymásra rakják és speciális fotóeljárással kombinált filmet készítenek róluk. Hogy a jövő térképei is így készülnek-e majd, vagy sikerül egy még modernebb és gyorsabb módszert kifejleszteniük a kartográfusoknak, azt még nem tudhatjuk. Egy azonban biztos! Ahogyan minden más fejlődik az évek során, úgy a térképek készítésében is számítani lehet majd némi fejlődésre. (i)